Brutális műholdképek az Antarktiszon tomboló hőhullámról: felgyorsult az olvadás, nagy a baj
Lassan összeroppant a teljes sarkvidék: a jeges világ éveken belül megszűnhet létezni, ez pedig 3 méterrel is megemelheti a világtengerek szintjét, elmosva a Föld nagyvárosait! Egyesek szerint a harmadik világháború kirobbanásához vezethet!
Mondanunk sem kell, hogy ez már önmagáéban akkor kataklizmát indíthatna el, ami klímamenekültek tízmillióit indítaná el a környező országok felé mind Amerikában, mint Európa-szerte.
Ez pedig további politikai, gazdasági konfliktusokhoz vezethet az amúgy is egyre inkább egy közelgő harmadik világháború árnyékában élő világban…
Könnyen lehet tehát, hogy az Antarktisz felolvadása lesz mindennek az oka:
Február 6-án még a sarkkutatók is meglepődtek, ugyanis olyan meleg volt az Antarktiszon, mint még soha: 18,3 Celsius-fokot mértek Antarktiszi-félsziget északi részén lévő Esperanza bázison.
Ez azt jelenti, írja a NASA, hogy olyan idő volt a déli sarkvidéken, mint Los Angelesben. Ráadásul a hőhullám nem is rövid ideig, hanem több, mint egy hétig tartott, február 5-étől 13-áig, és komoly olvadást indított be a közeli gleccsereken.
A NASA két felvételt tett közzé, amelyeken nagyon jól látható a durván beindult olvadás.
Az egyik műholdfelvétel február 4-én, a másik február 13-án készült, és nem csak az elolvadt jég, hanem a kis tavacskák is jól kivehetőek rajta.
Mauri Pelto, a Nichols Főiskola gleccserkutatója azt még soha nem látott ilyen gyorsan olvadó jégből kialakuló tavakat kialakulni az Antarktiszon. Alaszkában és Grönlandon láthatunk ilyet, de eddig a Déli Sarkon nemigen tapasztalták ezt.
Az ok a tartós meleg, és a szokatlan szél, amelyek együtt hatnak, ez a 21. századig nem nagyon fordult elő, de azóta egyre gyakrabban.
Például ez a mostani, februári hőhullám a harmadik jelentős olvadás volt az idei antarktiszi nyáron a novemberi és egy januári után, és Pelto szerint ez sokkal inkább aggodalomra okot adó fejlemény, mint egy-két szórványosan előforduló felmelegedés.
A nagy probléma az, hogy a sok hőhullám miatt egyrészt nincs ideje visszafagyni a megolvadt víznek, másrészt az óriásgleccserek, mint például a Thwaites megolvadása az egész bolygóra óriási veszélyt jelentenek.
A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy ennek a gleccsernek a feltételezések szerint alapvető szerepe van az
Antarktisz nyugati felén lévő teljes jégpáncél megtartásában.
Ha tehát a Thwaites olvadása tovább gyorsulna és összeomlana, annak következményei iszonyatosak lennének.
Egy ilyen nagy jégösszeomlás már akár 3,3 méterrel is megemelné néhány száz év alatt a tengerek szintjét.
Márpedig ebben az esetben olyan nagyvárosok kerülnének végveszélybe, mint New York, Miami, London, Hága, Hongkong, Sanghaj, Kalkutta, Dakka vagy Rio de Janeiro.
Ha ez megtörténik, akkor egy olyan újabb globális vésszel nézünk szembe, amit a világ mai berendezkedéssel nem fog tudni megoldani.
Elkerülhetetlenek lesznek a diplomáciai és fizikai háborúk, ezek pedig csak tovább fogják rontani az emberiség helyzetét.