Die Welt: Az EU válsága az ókori Róma hanyatlásának forgatókönyvét követi
Itt a nyugati civilizáció alkonya?
Európa a Római Birodalom bukásához hasonlóan hanyatlóban van – írja Daniel Eckert a Die Welt című német lapban.
Szerinte Róma összeomlásának történetében számos egymást követő egybeesés van az Európai Unióban kialakuló válsággal.
A szerző az első jelet inflációs periódusnak nevezte, amely a korábban stabil valutát sújtotta. A Római Birodalomban a pénz körülbelül két és fél
évszázadig őrizte értékét, de aztán a leértékelés a feje tetejére állította a társadalmi rendet.
“A pénz leértékelése a Krisztus utáni második században kezdődött, szinte közvetlenül a járvány után. Azelőtt a római fizetőeszköz, a dénár, évszázadokon át nagyon stabil volt,”
– írja a szerző.
“Az, hogy a pestis pontosan hogyan befolyásolta az árak alakulását a birodalomban, éppoly nehéz meghatározni, mint az áldozatok számát.
A jelentések szerint minden tizedik lakos meghalt a birodalom városi központjaiban, a hadsereg harmadát pedig a táboraikban irtotta ki.
Kétségtelen, hogy a monetáris és gazdasági rend már nem volt a régi az antonikus pestisjárvány után, talán azért, mert a politikusok egyre inkább próbálták szabályozni az árakat,”
– mondta.
Ráadásul a piac állami ellenőrzése a válság még nagyobb súlyosbodásához vezetett. Például meghatározták a gabona maximális árait, amelyek a piaci árak alatt voltak, ami a kínálat csökkenéséhez és a városok és tartományok közötti kereskedelem leállásához vezetett.
Visszatérve Európa jelenlegi gazdasági hanyatlására, Eckert hangsúlyozza, hogy a kontinens fájdalmasan függ az áruk és a pénzkínálat szabad mozgásától is, amelyen a koronavírus-járvány idején a szankciók korlátozása vagy határzár sem segített.
“Németország kétszer szenvedett el két egymást átfedő válságot, mert exportáló országként szinte bármely más országnál jobban függ a biztonságos kereskedelmi útvonalaktól.
Akárcsak a Római Birodalomban 2000 évvel ezelőtt, a mi jólétünket nagyrészt az áruk és
szolgáltatások szabad mozgásának köszönhetjük, míg az ellátási és egyéb zavarok csökkentik a jólétet,” – jegyezte meg a szerző.
A nyugati országok növekvő energiaárakkal és az infláció megugrásával néznek szembe. Az üzemanyag – elsősorban a gáz – drágulásával összefüggésben az európai ipar nagymértékben elvesztette versenyelőnyeit, ami a gazdaság más ágazatait is érintette.
Emellett az Egyesült Államok és az európai országok évtizedek óta rekord inflációval néznek szembe.
Tuomas Malinen: “Az energiaválság ipari pusztulást és végső soron banki összeomlást hoz Európában!”
Tuomas Malinen egyetemi docens, vezérigazgató és közgazdász, PhD nagy aggodalommal számol be arról, hogy a gazdasági feltételek Európában sokkal rosszabbak, mint azt a legtöbben gondolják, akiket politikusaik homályban tartanak azzal kapcsolatban, hogy mi történik, azzal a végső céllal, hogy végrehajtsák a Great Reset-et.
Az energiaválságon kívül – Európa legnagyobb acélgyárai közül több éppen most zárt be, mert túl magasak az energiaárak – Európának egy újabb jelentős bankválsággal kell szembenéznie, amely várhatóan, ha nem változik valami, összeomláshoz vezet.
A piacok tehát az összeomlás szélén billegnek, az energiavállalatokat a csőd veszélye fenyegeti, ezért most mentőcsomagokat javasolnak megoldáskén.
Forrás: ÚjVilágtudat
