CímlapsztorikEgészségünkÉrdekes világTudomány

Feloldották a rák 100 éves rejtélyét: rátaláltak a rák-kapcsolóra, vége érhet a betegség kora!

A megoldás végig az orrunk előtt volt, mely minden biokémiai tankönyvben szerepel.

Az idén van a 100-ik évfordulója annak az alapvető felfedezésnek, amely minden biokémiai tankönyvben szerepel.

Otto Warburg német orvos 1921-ben megfigyelte, hogy a rákos sejtek furcsa és nem hatékony módon vonják ki az energiát a glükózból.

Hirdetés

Ahelyett, hogy oxigénnel „elégetnék”, inkább azt teszik, amit az élesztőgombák, fermentálják (megerjesztik). Ez az oxigéntől független folyamat gyorsan megtörténik, de a glükózban lévő energia nagy részét kiaknázatlanul hagyja.

Az évek során különböző hipotéziseket javasoltak a Warburg-effektus magyarázatára, köztük volt az az elképzelés is, hogy a rákos sejteknek hibás mitokondriumaik (belső energiatermelő üzemeik) vannak, ezért nem tudják elvégezni a glükóz szabályozott oxidálását.

De a magyarázatok egyike sem állta ki az idő próbáját. A rákos sejtek mitokondriumai például remekül működnek.

Most a Sloan Kettering Intézet kutatócsoportja, Ming Li immunológus vezetésével – alapos genetikai és biokémiai kísérletek alapján – új magyarázattal ált elő a Science folyóiratban.

Egy korábban nem elemezett kapcsolatot vettek górcső alá a Warburg-féle metabolizmus és a sejtben lévő PI3-kináz nevű „erőmű” enzim aktivitása között.

„A PI3 kináz kulcsfontosságú jelző molekula, amely szinte úgy működik, mintha a sejtanyagcsere főparancsnoka volna. A sejtekben az energiaigényes események többsége, beleértve a sejtosztódást is, csak akkor következik be, amikor a PI3 kináz megadja a jelet” – idézte Ming Li szavait a Science Daily tudományos hírportál.

Amint a sejtek áttérnek a Warburg-anyagcserére, a PI3 kináz aktivitása megnő, és ezáltal a sejtek osztódási elkötelezettsége megerősödik. Kicsit olyan módon történik ez, mintha egy megafon mikrofonját tartanának az utasításokat osztogató főparancsnok szája elé.

Ezek az eredmények megkérdőjelezik a biokémikusok körében általánosan elfogadott nézetet, hogy az anyagcsere másodlagos a sejtek alapvető tevékenységeit meghatározó és összehangolt működésüket szabályozó sejtkommunikációhoz képest.

A kutatók azt is állítják, hogy az anyagcsere megcélzása hatékony módszer lehet a rák növekedésének megakadályozására.

Hirdetés

A tankönyvi elképzelések megkérdőjelezése
Dr. Li és csapata a Warburg-féle anyagcserét elsősorban az immunsejtekben tanulmányozta, amelyekben a metabolizmus szintén a látszólag nem hatékony fermentációra támaszkodik.

Amikor az immunsejtek riasztást kapnak egy fertőzés megjelenéséről, a T-sejtek anyagcseréje a tipikus oxigént égető formáról a Warburg-anyagcserére vált, miközben megnövelik a számukat és felpörgetik a fertőzések elleni mechanizmusaikat.

A kulcskapcsoló, amely ezt az átállást vezérli, egy laktát-dehidrogenáz

A (LDHA) nevű enzim, amelyet a PI3 kináz jelzésére válaszul állítanak elő.

Ennek a kapcsolásnak az eredményeként a glükóz csak részben marad lebontva, miközben a sejt kémiai energiaszállítójából, az ATP-ből nagy mennyiség keletkezik a sejt citoszoljában.

Ezzel szemben, amikor a sejtek oxigént használnak a glükóz elégetéséhez, a részlegesen lebontott molekulák a mitokondriumba jutnak, és ott tovább bomlanak, hogy késleltetve hozzák létre az ATP-t.

Dr. Li és csapata azt találta, hogy egerekben az LDHA-hiányban szenvedő T-sejtek nem tudták fenntartani PI3 kináz aktivitásukat, és ennek következtében nem tudtak hatékonyan küzdeni a fertőzések ellen. Ezt a kutatók úgy étékelték, hogy ez a metabolikus enzim szabályozza a sejtkommunikáció aktivitását.

Az aktivált immunsejtek azért részesítik előnyben az anyagcserének ezt a formáját Dr. Li gyanúja szerint, hogy gyorsan előállíthassák az ATP-t, és ezzel felgyorsítsák a sejtosztódásukat és fertőzések leküzdésére szolgáló folyamataikat.

A pozitív visszacsatolási hurok szavatolja, hogy ha ezt a programot bekapcsolják, akkor az fennmaradjon addig, amíg a fertőzés meg nem szűnik.

Bár a csapat az immunsejteket vizsgálva jutott el a felfedezéséhez, egyértelműek a párhuzamok a rákkal. „A PI3 kináz nagyon-nagyon kritikus anyag a rák esetében.

Ez küldi a növekedési jelet a rákos sejtek osztódásához, és ez az egyik túlzottan aktív jelátviteli út a rákban” – mutatott rá Dr. Li.

Az immunsejtekhez hasonlóan a rákos sejtek is alkalmazhatják a Warburg-anyagcserét, hogy fenntartsák ennek a jelátviteli útnak az aktivitását, és ezáltal megteremtések a folyamatos növekedésüket és osztódásukat.

Az eredmények felvetik azt az érdekes lehetőséget, hogy az orvosok megakadályozhatják a rák növekedését azáltal, hogy blokkolják az LDHA aktivitását, azaz a Warburg-kapcsoló működését.

Forrás: novosapiens.hu

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld közösségi oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.