Felrobbanó óriáscsillag söpörheti el a földi életet évtizedeink lehetnek hátra
Egy új kutatás szerint pár évtized lehet a csillag robbanásáig.
Gigantikus szupernóva robbanás előtt állunk
A Betelgeuze az Orion csillagkép fő csillaga, egy vörös szuperóriás, amelynek tömege a Nap közel hússzorosa, átmérője pedig a Nap 764-szerese.
Minél nagyobb egy csillag, annál gyorsabban használja fel hidrogén-üzemanyagát, vagyis annál rövidebb az élete. A hidrogén fúziójából hélium keletkezik.
Amikor a hidrogén fogytán van, a hélium fúziójából szén lesz, utána neon, oxigén, szilícium, nátrium, magnézium.
A folyamat a vasnál áll meg, ennek fúziója ugyanis már nem termel energiát – amikor ez bekövetkezik, a csillag magjában megáll az energiatermelés, az anyag ráomlik és szupernóva-robbanás következik be.
Tömeges kihalásokat okozhatott a múltban
Az ilyen szupernóva robbanások hatása egyelőre beláthatatlan, a tudósok csak tippelgetni tudnak.
Ugyanakkor számos kutatás felveti annak a lehetőségét, hogy többek között a Földön a távoli múltban bekövetkezett tömeges kihalási események egyike mögött talán éppen egy ilyen szupernóva robbanás állhatott.
Ma már általánosan elfogadott álláspont, hogy a földtörténet egyik legnagyobb tömeges kihalási eseményét a Naprendszer közelében felrobbant szupernóva káros hatásai okozták bolygónkon a devon időszak végén. 359 millió éve ezzel véget ért a devon és kezdetét vette a karbon időszak.
A tömeges kihalási események egy részét lehet csak földi folyamatokkal is magyarázni, több olyan tömeges kipusztulási esemény is volt, amelyeket katasztrofális hatású kozmikus események idéztek elő bolygónk légkörében, szárazföldjein és vizeiben.
Lásd a dínók kihalása 65 millió évvel ezelőtt, amit egy űrből érkezett aszteroida okozott.
A késő devoni (devon végi) tömeges kihalási eseménysor nem hirtelen történt, hanem egy lassú folyamat volt a Földet elérő szupernóva robbanás káros következményei miatt.
Újra megtörténhet, évtizedek lehetnek csupán hátra
Itt az a gond, hogy a Betelgeuze már most katasztrofális állapotban van.
A Tohoku Egyetem csillagásza, dr. Hidejuki Szaió és szerzőtársai szerint az óriáscsillagot jelenleg már a szén fúziója fűti, sőt már fogytán van a szén is.
Az új tanulmány amellett érvel, hogy a csillag sugarát változtató fő ciklus 2200 napos – ebből az következne, hogy a Betelgeuze nagyobb, mint gondoltuk, továbbá az, hogy a szénfúziós fázis végén jár. Maga a szénkorszak pár ezer évig tart, de amikor véget ér, felgyorsulnak a dolgok és pár évtized után bekövetkezik a robbanás.
Vagyis évtizedek vannak hátra a robbanásig ha nincs szerencsénk.
Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy mondjuk 30-40 év múlva teléibe kapja a Földet a Betelgeuze robbanása és mind meghalunk.
A szupernóva robbanás bár hihetetlen sebességű, de még több időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ide is érjen.
Az azonban egyre biztosabb, hogy pár évtizeden belül sokan meg fogjuk élni, hogy az éjszakai égbolt egy időre megszűnik, mert a robbanás fénye fogja beragyogni a kozmoszt.
