Hatalmas tüzek pusztítanak Szibériában és az északi régiókban: megindult a klímakatasztrófa
Az utóbbi években, hónapokban drámai mértékű volt a hőmérséklet emelkedés.
Most pedig spontán “erdő és bozóttüzek” alakultak ki a térségben…
A hőség mellett a bozóttüzek is elszaporodtak a térségben, közel 10 ezer négyzetkilométernyi terület áll lángokban.
nemrég beszámoltunk arról, hogy sosem látott hőség tombol Szibériában, az északi félteke egyik leghidegebb pontján, Verhojanszkban.
Nemrég Jakutföld városában 38 fokig szökött fel a hőmérő higanyszála.
Ez rekordnak számít a Föld ezen pontján.
A hőséggel küzdő sarkvidéki tájakon egyre több a bozóttűz, még a korábbi évek szunnyadó tüzei is lángra kaptak
– írja az Időkép.
Az idei év mindegyik hónapjában hőmérsékleti-rekordok dőltek, hőhullámok okoztak a megszokottnál jóval melegebb időt Szibériában.
A korábbi évek átlagához képest májusban például előfordult az is, hogy nagy területen 8 fokkal magasabb volt a havi átlaghőmérséklet.
Emiatt a sarki jég a megszokottnál hamarabb indult olvadásnak.
A hőség mellett a bozóttüzek is elszaporodtak a térségben. Jelenleg is közel 10 ezer négyzetkilométernyi terület áll lángokban.
Az Európai Unió légköri megfigyeléseket végző (CAMS) programja által közzétett információk szerint az aktuális műholdképek azt igazolják, hogy a szibériai bozóttüzek a hetekben pontosan ugyanott kaptak lángra, ahol előző évben megfigyelték őket.
A jelenség magyarázatára a zombitűz elnevezést hozták létre, mely annyit takar, hogy az elmúlt évből visszamaradt, eddig a felszín alatt meghúzódó parazsak újra nyílt tüzeket okoznak a térségben a nyár beköszöntével.
A mélyben, a tőzegtalajban meghúzódó parázs hónapokig, sőt évekig is képes kihúzni, különösen, ha hó híján nincs lecsorgó csapadék, ami eloltsa, akárcsak az idén
– mondta a Moscow Times-nak Grigorij Kuksin, a Greenpeace erdőtüzekkel foglalkozó aktivistája.
Dr. Mark Parrington, a CAMS vezető tudósa nyilvánosság elé tárta, hogy a sarkkörön túli tüzek idén intenzívebben égnek, mint korábban, és nap mint nap növekednek.
A kártékony hatás nemcsak a tűz jelenlétéből és az égésből adódik, hanem mivel a tőzegek szén-dioxid elnyelése rendkívül hatékony, pusztulásuk szintén súlyos következményeket jelenthet a Föld éghajlatára nézve.
