Henry Ford kender alapú autója és üzemanyaga: a betiltott technológia, ami megváltoztatta volna a világot
Még az első autó atyja sem volt elég befolyásos ahhoz, hogy találmányával szembeszálljon az energialobbival.
Henry Ford, az autó atyja
A nagy Henry Ford neve sokak számára lehet ismerős, nem véletlenül. Ő volt ugyanis az elsők autók feltalálója. Nem akármit vitt véghez, forradalmasította, mondhatni megteremtette az automobillal való közlekedést.
Később pedig ez vált minden autó alapjává, és í legendás T-modellben alkalmazott technikák és megoldások.
Nem csak az autókat köszönhetjük neki azonban.
Voltak ugyanis olyan lakig ismert találmányai, vívmányai, melyeket a történelem idővel méltatlanul elfeledett. És voltak tiltott találmányai is, melyeket egyszerűen külsőm erők lehetetlenítettek el.
Igen, még annak ellenére is, hogy Henry Ford az autó “kitalálása” lévén nagyon befolyásos volt, az energiaipar “szörnyetegén” nem tudott túlnőni.
Pedig az egyik kender alapú találmánya az egész világot megváltoztatta volna…
A jövő kender alapú üzemanyaga
Előre látva a jövőt egy olyan autót akart alkotni, mely nem szennyez a környezetét, és gazdaságos, szintén természetes üzemanyaggal tudna működni.
Henry Ford híres T-modelljét 10 évig kutatta és tervezte, mire megalkotta az első működő prototípust. Egy grandiózus és rendkívül kockázatos projekt keretében pedig elkészített egy olyan változatot is, mely kenderből készült üzemanyaggal tudott működni.
Mi több, az egész autót kender felhasználásával állította elő, a nagybirtokán termesztett mennyiségből.
Nem csak valami bizarr kísérlet volt ez, hanem egy jól dokumentált történelmi tény. Ráadásul az így létrehozott új generációs autó elképesztő tulajdonságokkal rendelkezett.
Az autó, melyről sokan azt terjesztették, hogy a földből nőtt ki, kender műanyag panelekből épült, mely 10-szer erősebb az acélnál.
Megmenthette volna a bolygót a légszennyezéstől
Rengeteg szempont alapján még a mai autókat is kenterbe verte volna.
A nagyon könnyű vázszerkezet miatt eleve sokkal kevesebb volt az így felépített autó fogyasztása.
Az egész technológia rövid időn belül elterjedhetett volna, és megmenthette volna a Földet a légszennyezés egy jelentős részétől, ugyanis az elemzések szerint ha a technológia zöld utat kap és nem lehetetlenítik el, akkor ma az üvegházhatást okozó gázoknak mindössze csak a NEGYEDE keringene a légkörben.
A természettel harmonizáló anyagokból készült autók helyett azonban végül a vas és fémszörnyek terjedtek el, és Henry Ford ezen találmánya a süllyesztőbe került, és elbukott.
Az energialobbi “lopta el” a fenntartható világ jövőjét
Az okokról nagyon egyszerű beszélni: anyagi és ipari érdekek szóltak a kenderalapú autók bevezetése ellen.
A világ akkoriban már számos nagyra nőtt gigavállalat rabságában volt. Ezek irányítottak mindent, befolyásolták a kutatásokat és a technológiákat.
Ezek a nagyvállalatok és vezetőik ugyanis hamar rájöttek, hogy a manipulációval “megúszhatják” a jövőt. Azt a fenntartható jövőt, melyben már nem lesz szükség rájuk.
Ezért mindent elkövettek, hogy ez a jövő soha ne következzen be, így szisztematikusan “eltiportak” minden olyan technológiát és találmányt, ami veszélyt jelentett volna az olajos és mocskos, fosszilis energiahordozók piacára.
Mivel a vas és az acélkitermelés ezerrel pörgött a gazdaságban, és a fosszilis üzemanyagok piaca is egyre bővülőben volt akkoriban, a vállalatok hallani sem akartak arról, hogy lecseréljék gyártósoraikat, és újabb bődületes költségekbe verjék magukat.
Különféle iparágak gyakoroltak politikai nyomást a kannabisz elnyomására
Az emberek ingyen jutottak volna hozzá az üzemanyaghoz
Az egyik legnagyobb “gond” Henry Ford koncepciójával egyértelműen az volt, hogy rengeteg profitot csavart volna ki a nagy energiavállalatok kezéből.
A kendert ugyanis bárki meg tudta volna otthon a kis kertjében termelni, vagyis az üzemanyaghoz lényegében fillérekből az emberek saját maguk juthattak volna hozzá.
Gondoljunk csak bele, mennyi bevételtől estek volna el a különféle energiavállalatokhoz “bekötött” üzemanyag és töltőállomások, benzinkutak…
Nem véletlen, hogy végül az energialobbi nyomást gyakorolt a politikára.
Készen állt a mesterterv: 1937-ben törvényen kívül helyezték az Egyesült Államokban, mivel káros hatással lett volna sok erős iparágra abban az időben, többek között a gyógyszeripar is segített a nyomásgyakorlásban.
A folyamatos akadályokba ütközés, és a különféle fenyegetések hatására Ford belátta, hogy a világ még nem érett meg arra, hogy hirtelen váltson, és elkezdjen környezettudatosan élni.
Így láthatjuk, így lehetett a történelem tanúja annak, hogy egy alapvetően igen befolyásos ember is mennyire parányi erőnek tűnt az akkorra már ezerkarú polipként működő nagy energiaipari cégekhez mérve.
