Hogy a Kádár korszak felértékelődött, arról csak az utolsó degenerált 30 év tehet
NAGYON ELGONDOLKODTATÓ írás arról, hogyan paliztak be az elmúlt 30 évben komplett generációkat és hogy mi volt meg az akkori rendszerben és mi nincs meg ma a magyar társadalomban a magyar emberek számára… Szerintetek van benne igazság?
Életünk a Kádár korszak alatt:
Akkor nem tűnt fontosnak, de ma már tudjuk az volt.
Nem gyűlölte egymást a magyar‼️
<>
Hobo/Földes László:
“…..ma sem érzem, hogy ez a Magyarország az enyém lenne, nem tudom elfogadni a meggyökerezésben levő gyűlölködést. A dolog lelkileg és morálisan jobb volt a Kádár-rendszer alatt, mert akkor legalább összetartottunk….”
részlet, hvg.hu 2018.
Segítettük egymást – ilyen is volt! – kalákában.
Főtt a bográcsgulyás, néhány sör és épült a ház vagy bármi.
A munkahelyek is teret adtak a közösségi életnek.
Olcsón lehetett a kulturális szolgáltatásokat igénybe venni.
A melósok ugyanúgy jártak színházba, mint az irodisták…sokszor ingyen(szakszervezet).
A gyárakban magyar fejlesztésű termékek készültek:
Hajó
Vagon
Traktor
Teherautó
Motor
Daru
Busz
Hűtőgép
Üveg
Szerszámgép
Televízió, rádió…….stb.
Átlagos színvonalon ugyan, de eladható volt Keleten és Közép-Európában is. Mezőgazdaság erős volt, termelte az exportbevétel zömét. Emlékszem egy élelmiszeripari kiállításon ez volt kiírva:
„Mezőgazdaság a Mi olajunk”
Pezsgő és színvonalas volt a kulturális élet. A Művészeknek volt elég idejük nívósan elkészíteni a filmeket, színdarabokat egyéb alkotásokat. Rengeteg film és tévéjáték készült.
Az MTV képernyője sötét lenne ha nem játszhatna 1989 előtt készített filmeket vagy tv műsorokat.
Reagáltak a társadalmi változásokra, ellentmondásokra komolyan és vidáman is: Húsz óra(1965) máig a legjobb ’56-l is foglalkozó film.
Veréb is madár(1968) minden perce gyilkos irónia a rendszer ellentmondásairól.
A Képzőművészek is biztos megrendelésre számíthattak az „államtól”, az emberek pedig részletre is vehették az alkotásaikat….
A kor Zenészei, Énekesei ma is megtöltik a sportcsarnokokat, 70 évesen is. Olyan értéket teremtettek anno:
Zorán, LGT, Demjén, Omega, Illés, Koncz, Charlie, Presser, Hobo, Korál, Karthágó, Neoton, Hungária…stb.
Életművük zömét 1989 előtt alkották!
Kóbor János mondja az időszakról:
“Éreztük, azt az óriási különbséget ami Nyugat Európa és Kelet-Európa között van, de azért feltétlen nem voltunk biztosak, hogy ez egy örök érvényű törvény. Biztos-e az, hogy az élet minden területén így van.
És ezt pont most lehet Magyarországon megítélni, hogy az emberekben nagyon sok nosztalgikus dolog maradt, tehát olyan problémájuk nem volt, abban az úgynevezett átkos rendszerben, nem volt létbizonytalanság. Volt egy alsó háló, megvédett attól, hogy le nem tudtál esni az más kérdés rögtön fölötte volt egy másik, tehát sokat ugrálni sem tudtál.
Na most nyugaton akkor is és ma itthon, alsó védőháló nincs, tehát a létbizonytalanság, mint fogalom előjött. Fölső háló sincs, no de nem biztos, hogy ez nagyon sok embert érint, tehát az szoktam mondani, hogy akkor nem utazhattunk, most utazhatunk de hát akinek nincs pénze az hová utazzon?
….2018-02-25 Echo tv”
Akkoriban készült filmek nézettségi rekordot döntenek ha ma leadják. Az ünnepi műsorok fénypontjai:
Tüskevár
Tenkes kapitánya
Abigél
Tizedes meg a többiek
Égigérő fű
Egri csillagok
Kőszívű ember fiai
Fekete város
Ötödik pecsét….és végeláthatatlan a sor.
Ilyen klassz kulturális közegben éltünk akkor, ami nagyon fontos a jó közérzethez!
A kor ideálja az értéket teremtő ember volt:
Művészek
Sportolók
Tudósok
Az “átlagember” műveltségéhez is hozzátartozott, hogy ismeri és tudja ki volt:
Szentágothai János, Róna Viktor, Ferencsik János, Fischer Annie, Benedek István, Pernye András, Házy Erzsébet, Balczó András, Sinkovits Imre, Nagy László vagy Örkény István…..stb.
1millió lakás épült és igen kedvezményes hitellel lehetett hozzájutni….! Aki elmaradt a törlesztéssel nem rakták ki az utcára!
Az ország tele volt üdülőkkel, amelyeket szintén kedvezményesen vagy ingyen lehetett igénybe venni.
