Horthy Miklós unokája bocsánatot kért nagyapja nevében a holokausztért
A mondatok amiket mindenki hallani akart? Történelmi jelentőségű beismerés, de beszélt felmenője Hitlerrel való viszonyáról is.
A Londonban élő Horthy Istvánnak meggyőződése, hogy kormányzó nagyapja a deportálások leállításáig nem tudott a haláltáborban zajló borzalmakról, de államfőként mégiscsak volt felelőssége a tragédiában.
Amúgy derűs és nagyon kedves emberként emlékszik rá.
Elképzelni is nehéz, milyen lehet ilyen történelmi figura leszármazottjának lenni, és milyen érzés, amikor nagyapánk nemcsak a saját családunk privát emlékezetében él, de egyúttal egy teljes korszak, egy idealizált-gyűlölt rendszer névadója is.
Ugyanis saját apját, a repülőtisztként szolgáló Horthy Istvánt nem ismerhette igazán, hiszen mindössze másfél éves volt, amikor a hazatérni készülő kormányzó-helyettes 1942-ben utolsó bevetésén lezuhant és meghalt a keleti fronton.
Ez persze azt is jelenti, hogy nagyapja két és fél évtizedes kormányzói időszakáról sincs nagyon sok saját emléke, bár az utolsó, háborús évek nyomasztó időszaka láthatóan mélyen beégett a kis Horthy István emlékezetébe. A
bukás utáni száműzetés időszakában pedig kifejezetten közel került nagyapjához, akinek hatalma ekkor már csak odáig terjedt, hogy unokájának adja át bölcsességeit a társadalom ideális működéséről.
Mindig hallottam, hogy a Horthy-mítosz mennyire kiterjedt, pláne Kenderesen. De bocsánat, Kenderesen őt ismerték, a nagypapa ott élt, ott dolgozott, ott lovagolt a földeken.
Ott ez nem mítosz volt, hanem egy igazi érzés. Miért szerették annyira nagypapát?
Mert ő is mindenkit szeretett. Ez teljesen eltér attól a katonaképtől, aki mindig egyenruhában van, nagyon komoly arccal
felelősség és a politikai mulasztások kérdése többször is szóba került, akárcsak a nácikhoz és Hitlerhez való viszonya.
Az nekem világos, hogy nagypapa nem tudta, mit kell kezdeni egy ilyen emberrel, mint a Hitler.
Mikor a helyzet romlik, az emberek remélik, hogy egy erélyes gazember valahogy helyrehozza a dolgokat
– mondja Horthy István, aki szerint nagyapja azért utálta eredendően a bolsevizmust, mert azt megélte Magyarországon, ám időbe telt neki, mire megértette, hogy a nácizmus majdnem ugyanaz.
„Nem tőle hallottam, hanem édesanyámtól, hogy mikor nagyapám először találkozott Hitlerrel, Hitler még kérdezett, hallgatott másokra, és nagyon érdeklődött a dolgok iránt.
Másodszor már nagyon rossz benyomása volt róla.
Egész megváltozott, a tekintete homályos lett, semmit nem kérdezett, érezte, hogy ő Európa uralkodója, és nem kell másokra hallgatnia.”
Forrás: 24.hu
