Kiszámolták: ekkor jön el a világvége – tűpontos előrejelzés, a múltban már megtörtént
A tudósok áttanulmányozták és szimulációba ültették az elmúlt évmilliók legnagyobb tömeges kihalási eseményeit a Földön.
Sokkoló eredményekre jutottak.
Megvan, hogy hány évente történnek tömeges kihalásokat okozó kataklizmák a Földön
– ezt kutatta egy kutatócsoport, ami a szárazföldi és a tengeri élőlények ciklikus eltűnését vizsgálta.
Kiderült, hogy e katasztrofális események egybeesnek a nagyobb aszteroida-becsapódásokkal és vulkánkitörésekkel.
Az eredményeket a Historical Biology című tudományos folyóiratban közölték.
Michael Rampino biológus, a tanulmány vezető szerzője elmondta:
“Úgy tűnik, a nagyobb égitestek becsapódásai, és a Föld belsejének bazaltáras kitöréseket eredményező folyamatai ugyanarra a 27 millió éves ütemre lépnek, mint a nagy kihalások.
Ez a jelenség talán bolygónk Tejútrendszerben megtett útjára vezethető vissza”
66 millió évvel ezelőtt a szárazföldi és tengeri élőlények 70 százaléka – köztük a dinoszauruszok – hirtelen kihaltak, ennek oka egy nagyobb aszteroida, vagy üstökös becsapódása lehetett.
Korábban a paleontológusok már megfigyelték, hogy a tengeri élőlények nagy részének pusztulásával járó események nem véletlenszerűen, hanem ciklikusan, körülbelül 26 millió évente történnek.
A szakértők szerették volna megtudni, vajon ugyanez a mintázat állhat-e fenn a szárazföldi élővilág esetében is.
Ehhez a kutatók egy újfajta statisztikai elemzési módszert fejlesztettek ki. A modellel párhuzamosan tudták vizsgálni a szárazföldi és tengeri élővilág kihalási eseményeit.
A lényeg és konklúzió ebből az, hogy mindkettő esetben 27,5 millió éves volt a kihalások között eltelt idő.
Ez a ciklus pedig nem véletlen – állítják a szakértők.
A krátereket tanulmányozva kiderült az is, hogy valamennyi nagyobb becsapódás egybeesett a Földön végbemenő tömeges kihalási eseményekkel.
Egy elmélet szerint – mely mára némiképpen igazolást is nyert – a Naprendszert 26-30 millió évente egy hatalmas üstököszápor éri el.
EZ azért van, mert a Naprendszer is forog a galaxis közepe körül, így egy “kört” hihetetlen idők alatt tesz meg. Van is egy olyan elmélet, mely szerint 65 millió évvel ezelőtt, amikor a dínók kihaltak, akkor a galaxis másik felén járt a Naprendszer és a Föld.
A galaxisban való forgás miatt olyan gravitációs hatások érik rendszerünket, amiknek eredményeképpen könnyen nagyobb égitestek csapódhatnak a Földnek.
Az ütközések apokaliptikus állapotokat – sötétséget, hideget, bozóttüzeket, savas esőket, ózonpajzs-roncsolódást – idéznek elő bolygónkon.
A legutóbbi esemény egyes számítások szerint elég régen volt ahhoz, hogy hamarosan esedékessé váljon a statisztika és a szimulációk szerint egy újabb világvége, mely nagy valószínűséggel ismét az űrből érkezik majd.
