MisztikumMúltidéző

Létezett egy másik Nándorfehérvári diadal: alig említik a törikönyvek, avagy elhallgatott magyar győzelmünk?

Elképesztő hadicsellel futamított meg 17 ezer török katonát a magyar haderő? Erről bezzeg alig beszélnek!

Történelmi tények, amikről senki sem beszél?

Sokan úgy vélik, hogy a magyar történelemnek megannyi felfedetlen, vagy eleve szándékosan elhallgatott zuga van, amiről méltatlanul keveset beszélnek.

Vannak olyan momentumok, melyek be sem kerültek a történelemkönyvekbe.

Hirdetés

Hogy miért is? Egyszerűen “nem fértek bele”…

Azonban az már sokkal érdekesebb és gyanúsabb, hogy rendszerint nagy történelmi győzelmeink, diadalaink azok, melyekről keveset tanulunk az iskolában, mintha szándékosan akarnák gyengíteni a magyarok nemzettudatát.

A pozsonyi csatát sem kellő súllyal kezelik, pedig ha ott és akkor a magyarok nem állnak helyt, akkor ma talán nem is létezne semmiféle Magyarország!

Elhallgatott magyar hadicsel

Ilyen a másik Nándorfehérvári diadal, melyről egyes források azt mondják, hogy 17 ezer török katonát semmisített meg a magyar haderő egy elképesztő hadicsellel!

Az 1440-es év nyár eleje ismét rosszul kezdődött a déli határra rendelt magyar csapatoknak, akik a várakban, erődökben teljesítettek szolgálatot.

II. Murád szultán a magyar végeket vette támadás alá világhódító seregével.

A török csapatok annak az évben a tavaszán meg is érkeztek a város alá, amit ők úgy neveztek, hogy a “mennydörgés kapuja”.

1440 nagyon nehéz év volt a magyarság számára. A Kárpát-medence nagyon sokat szenvedett és viselt el akkor.

Az országnagyok két pártra szakadtak, az egyik párt ugyanis az özvegy királynét, Luxemburgi Erzsébetet támogatta, a másik pedig Ulászló lengyel királyt.

Hirdetés

Magyarország ellen ajánlott szövetséget az ifjú Ulászlónak Murád szultán…

Azonban Ulászló ezt visszautasította, majd elkövetkezett történelmünk egyik legsötétebb éjjele: február 20-21-re virradó éjszaka.

Elrabolják a Szent Koronát Visegrádról…

A szultán érezte és tudta, mikor kell támadnia. Amikor a dicső magyarok erejét királyváltások gyengítik.

Ezekben az időkben a déli erődrendszerek a Thallóczi család parancsnoksága alá tartoztak.

A törökök már korán, májusban ostrom alá vették a területet. Csatlakoztak később a felzárkózó ruméliai csapatok, majd a nyár derekán megérkezett a veszedelmes szultáni hadsereg.

17 ezer török katonát semmisítettünk meg

Thallóczi Jován először nyílt terepen folytattak halogató harcokat, így akadályozva azt, hogy a hatalmas túlerő azonnal és lendületből lerohanja őket.

A jó helyismeret és a terep adta előnyök a mi oldalunkon álltak.

A törökök emiatt nagyon lassan tudtak előretörni, többször megtorpant fene nagy seregük.

Amikor megtörtént a török túlerő akcióba lendülése, akkor viszont mérhetetlen pusztítást végeztek, szinte mindent felégettek.

Magyarország kulcsa már ekkor a muzulmánok kezére került volna, ha nincs az egyik magyar katona, aki az egyik éjszaka a vár falába egy belefúródott nyílvesszőt talál.

Rajta egy vászon volt, amin ez a magyar szó állt: “ÁSNAK!”

Thallóczi Jován és a magyar védelem ekkor szánta el magát az ásásra a romok takarásában, ahol vélhetően a törökök is megjelennek.

Eljött aztán a döntő nap, a döntő ütközet. A magyar védelem mozdulatlan volt.

Ők ugyanis tudtak valamit, amit a muszlimok nem. A felszíni támadással egy időben Murád a mélyből feltörő katonákkal, egy nagyon rohammal akart mindenkit elsöpörni.

Azonban Thallócziék ekkor, az utolsó, megfelelő pillanatban robbantották bele az aknába a lőporos hordókat.

Egyes források szerint 17.000 török katona veszett oda a robbanás következtében, az alagútban és a felszínen is.

Murád szultán táborbontást és elvonulást rendelt el, Nándorfehérvár pedig ünnepelt, akárcsak a teljes magyarság.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Ha tetszett, kövesd partnerünk tartalmait is!

Iratkozz fel a csatornára.

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.