Magyar tudós: nagyobb esély van egy nagy földrengésre, mint amennyi 30 évvel ezelőtt volt
Magyar szakértő kongatja a vészharangot?
A magyar épületek egyáltalán nincsenek felkészítve egy pusztító erejű földrengésre, nagyobb lenne a pusztulás és a kár, mint Törökországban.
Magyarország és Budapest épületállományáról Hegyi Dezső, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének vezetője adott egy átfogó tudományos interjút a HVG-nek, amiben meglehetősen vészjósló dolgokat fogalmazott meg.
A szakértő először is elmondta, hogy Magyarországon az utolsó kettő nagy földrengés, az 1985-ös berhidai 4,9-es erősségű volt, a Dunaharasztiban 1956-ban történt rengés pedig 5,6-os.
Korábban is voltak pusztító erejű rengések hazánkban
A 2-es, 3-as földrengést nem nagyon vesszük észre, a 4-esnél viszont már látható károk tudnak keletkezni. Berhidán voltak kisebb-nagyobb épületsérülések, míg Dunaharasztiban már épületek dőltek össze.
A közeli Taksonyban éppen akkor építették újjá a templomot a háború után, és körülbelül két hete szentelték föl, mikor jött a rengés, és a templom összedőlt
-jegyezte meg Hegyi Dezső.
Magyarország területén Szombathelyen történhetett az eddigi legerősebb rengés 476-ban, éppen a Római Birodalom felbomlásának évében, az egy 6-os fölötti erősségű lehetett.
A 7,8-as rengés már halálosan pusztító, de volt már ennél erősebb is
A törökországi földrengés 7,8-as erősségű volt a Richter-skálán, láthattuk is, mekkora pusztítást végzett, a húszezerhez is közelíthet majd a halálos áldozatok száma.
Azonban érdemes azt tudni, hogy még ennél is nagyobb erejű rengéseket is feljegyeztek többek között az USA-ban, Kínában és Japánban, vagy Mexikóban.
Ezeken a helyeken és régiókban nem ritka a 8-as vagy 9-es erősségű rengés.
Magyarországon csak idő kérdése, akár már holnap bekövetkezhet egy 5-ösnél erősebb rengés
Bízhatunk abban, hogy Budapesten egy erősebb rengést túl fog élni az épületek többsége? – tették fel a szakértőnek a kérdést.
Elmondta, hogy gey 6-os erősségű rengésnél nagyon komoly károk keletkeznének, mivel a magyar épületek eleve nagyon rosszul teljesítenének egy földrengés teszten.
“Mondjak ijesztgetéseket ezzel kapcsolatban?”
– kérdezett vissza hegyi Dezső.
“A statisztika az elmúlt néhány száz évből, amióta részletesebb történeti feljegyzések vannak, azt mutatja, hogy van egy tendencia ezen a területen, miszerint körülbelül 50-60 évente van egy nagyobb földrengés, és annak az epicentruma egyre északabbra vándorol.
Mivel 1956-ban volt a legutóbbi erős, 5,6-os földrengés, úgy jön ki a matek, hogy lehet, hogy miközben mi itt most beszélgetünk, megindul Óbudán a föld.
Miután az elmúlt 50-60 évben nagyon kevés rengés volt itthon, és azok sem voltak intenzívek, ezért lehet azt mondani, hogy most egy olyan időszakban vagyunk, amikor nagyobb esély van egy nagy földrengésre, mint amennyi 30 évvel ezelőtt volt.”
