Megvan Petőfi sírja és maradványai, orosz vizsgálatok szerint: kitettük, vajon mikor kapja fel a sajtó?
100%, hogy Petőfi Sándor csontjait találták meg a szibériai Barguzinban? A nemzet ellenségei mégsem beszélnek róla…
Korábban már többször felkapott téma volt, évekkel ezelőtt több ízben is foglalkozott fel a sajtó egy része is.
De csak egy része, mert bizonyos érdekcsoportoknak éppen az állt érdekében, hogy elhallgassák ezeket az információkat.
Pedig a csontokon, amiket Petőfinek tulajdonítottak, a múltban többször elvégeztek DNS teszteket is.
A legutóbbi, már nagy bizonyosságot nyújtó DNS-vizsgálatot kínai szakemberek végezték el.
– Petőfit a segesvári csata után Barguzin faluba hurcolták, ahol 1856-ig élt. Feltehetően egy rossz foga miatt fellépő vérmérgezésben halt meg
– jelentette be Morvai Ferenc, a kutatást végző Megamorv Petőfi Bizottság vezetője.
A szakértők most a csontokban lévő DNS-maradványokat hasonlították össze Petőfi leszármazottainak DNS-mintájával.
Az egyezés több mint 99 százalékos volt.
A múlt századi Barguzin környéki feljegyzésekben több helyütt említést tesznek egy Petrovics nevű titokzatos idegenről, aki akcentussal beszélte az oroszt, tanítóként tevékenykedett a faluban, és verseket is írt.
Morvaiék szerint Petőfi Sándorról van szó, akit a Habsburgok kérésére szigeteltek el a világtól.
Barguzinban a cári titkosrendőrség szemmel tarthatta, engedély nélkül nem hagyhatta el a körzetét.
Az ominózus videó, amit várunk, mikor kap fel a sajtó…:
Szeretett volna hazatérni Magyarországra, de ha nem őrzik, akkor is képtelen vállalkozás lett volna gyalog megtenni csaknem hétezer kilométert. Petőfinek bele kellett törődnie a rabságba
– mondta Morvai Ferenc és történész munkatársa, Csank Csaba.
Bár a költőt tisztelték a településen, mégsem volt boldog élete utolsó hét évében.
Erről tanúskodnak a fennmaradt, neki tulajdonított versek.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vitatja a kutatás eredményeit.
– Az akadémiai bizottság és szovjet kutatók is megállapították, hogy a Barguzinban talált lelet női csontváz.
Ugyanerre jutott az amerikai fegyveres erők DNS-laboratóriuma is – hívta fel a figyelmet Kovács László, az akadémia régészeti intézetének nyugalmazott tudományos igazgatóhelyettese.
