NASA-szenzáció: landoltunk a Marson és az élet nyomai hevernek a lábunk előtt

Sikerrel landolt a Marson a NASA Perseverance közel kisbusz méretű marsjárója.

Megindult a visszaszámlálás, sokak szerint napok vagy hetek kérdése, hogy végleg eldőljön a Mars legnagyobb rejtélye a marsi élettel kapcsolatban.

Hamarosan választ kaphatunk arra, hogy van-e jelenleg is élet a vörös bolygón.

Az élet nyomai ugyanis a lábaink előtt hevernek, szó szerint.

A NASA tudósaiban ugyanis nagyon erős a gyanú, hogy nem csak évmilliókkal ezelőtt lehetett a vörös bolygón biológiai aktivitás, különféle organizmusok, hanem akár napjainkban is.

Csak mélyebben, a felszín alatt, vagy rejtett zugokban, esetleg eddig ismeretlen formában.

Vagyis könnyen lehet, hogy napokra, hetekre, legfeljebb hónapokra vagyunk nagyobb horderejű bejelentésektől és felfedezésektől.

Magyar idő szerint este 9 óra 44 perckor landolt a marsjáró, ám a Mars és a Föld közötti távolság miatt erről csak 11 perccel és 22 másodperccel később, 9 óra 55 perckor kapott megerősítést a NASA kaliforniai irányítóközpontja.

A NASA-nál csak a rettegés 7 percének nevezett landolás során minden a tervek szerint zajlott, így a főbb állapotjelzések visszaigazolása – pl. légkörbe lépés, ejtőernyő kinyílása, hőpajzs leválása – után minden alkalommal taps tört ki a a mérnökök között.

Ezzel a NASA kilenc év, a Curiosity 2012-es landolása után küldött újra sikerrel robotot a Marsra.

Ennél a jövőben csak jobb képeket küld majd a robot, a legelső pillanatkép ugyanis még a navigáció során a veszélyes tereptárgyak beazonosítására használt, rosszabb felbontású egyik kamerából érkezett, amit ráadásul vastag műanyaglemez véd a külső behatásoktól.

A következő napokban üzembe helyezik a marsjárót, eközben pedig a műholdképek alapján meghatározzák az első útjának pontos vonalát, illetve kielemzik a menet közben a műholdak segítségével a Földre jutó belső felvételeket a landolásról.

Nem véletlen, hogy a precíziós landolásra a 45 km átmérőjű Jezero-kráter nyugati részét választották. A kráter több milliárd évvel ezelőtt egy hatalmas tó volt, a nyugati részébe pedig két folyó is ömlött.

A torkolatvidék – ahogy minden szárazföld és vizes környezet találkozása – nagy eséllyel alkalmas lehetett a mikrobiális élet kialakulására, ezért is próbálkozik majd a hordalékban kutatni a marsi élet után a Perseverance.

A Jezero mellett szóló tényezők között szerepelt, hogy a műholdképek alapján láthatóan jelentős mennyiségű agyagos hordalék került a tó medrébe a környező területekről.

Könnyen lehet tehát, hogy új korszakba léptünk és hamarosan szenzációs bejelentések jöhetnek a marsi élettel kapcsolatban a NASA szerint is.