Tudomány

Óriási a baj, leállt a Föld “hűtése” – állítják a Caltech klímakutatói

A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) klímakutatói a Föld hűtéséért leginkább felelős felhőtípuson, a viszonylag alacsonyan fekvő gomolyos rétegfelhőn (Stratocumulus) végeztek szimulációt, és arra jutottak, hogy az ilyen felhők akár már száz éven belül olyan ritkává válhatnak, hogy az végzetesen felgyorsíthatja a felmelegedést.

A Nature Geoscience-ben megjelent tanulmány szerint a felhőtípus eltűnése akkor következik be, ha a légköri szén-dioxid-koncentráció eléri az 1200 ppm-es értéket – ezt érhetjük el egy évszázad alatt a jelenlegi fosszilis kibocsátási ráták mellett, most 410 ppm körül járunk.

Amennyiben ez bekövetkezik, a Föld átlaghőmérséklete további 8 Celsius-fokkal melegedhet, a kizárólag a szén-dioxid-kibocsátás okozta 4 fokos felmelegedésen túl.

Hirdetés

De ez még csak a kezdet.

A nagyobb probléma ott kezdődik, hogy a Föld kétharmadát felhők fedik, és számítógépes szimulációk szerint a bolygó felmelegedésével a felhők egyre ritkábbá válnak.

Ez azért gond, mert minél kevesebb fehér felület veri vissza a Nap fényét az űrbe, annál inkább fokozódik a felmelegedés, még ritkább felhőket eredményezve, és így tovább.

Azok a szimulációk, amelyek 2 Celsius-fokos felmelegedéssel számolnak, általában nem mutatnak ki jelentős változást a felhőzetben, de a 4 fokkal számoló tanulmányok már ritkulásról számolnak be.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem földtudomány-professzora, Michael Mann szerint már 2 foknál olyan katasztrófákra kell számítani, mint a korallzátonyok teljes eltűnése, súlyos viharok, árvizek, futótüzek és szárazságok, valamint a partmenti településeket és az alacsonyan fekvő szigeteket veszélyeztető mértékű tengerszint-emelkedés.

Négy fokkal számolva a természeti csapásokon túl már több méteres tengerszint-emelkedésről lenne szó, amire „jó eséllyel nem tudna felkészülni az emberiség, és a mai formájában létező civilizáció végét jelentené”.

A tanulmány szerzői jelezték, hogy mivel egyszerűsített klímamodellt használtak, további szimulációkra lesz szükség a pontosabb jóslatokhoz.

A kutatók ugyanis úgy számoltak, hogy a légköri áramlatok nem változnak, de korábbi tanulmányok alapján arra lehet következtetni, hogy az áramlás idővel gyengül, ami a gomolyos rétegfelhőket is dúsabbá teheti, így az 1200 ppm-es határérték feljebb tolódhat.

„A másik nagy különbség, hogy mi már itt vagyunk, és alkalmazkodtunk az éghajlatunkhoz.

Hirdetés

Városokat építettünk a partvidékekre; olyan mezőgazdasági rendszereket találtunk ki, amik esős területeken esőre, száraz területeken szárazságra számítanak; és az országhatárok is ott vannak, ahol. Nem vagyunk felkészülve rá, hogy ezek megváltozzanak” – tette hozzá Schmidt.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.