Rádiósugárzást kibocsátó földönkívüli világot fedezhettek fel mindössze 18 fényévre tőlünk
Sőt, a csillagászok különféle fényekre utaló jeleket is észleltek az égitesten.
Váratlan felfedezés, rádiósugárzások
39 rádióteleszkóp összehangolt munkája segítségével sugárzási övet sikerült kimutatni egy 18,5 fényévre lévő égitest körül
-számolt be róla a National GeoGraphic.
Az LSR J1835+3259 jelű égitest körül ráadásul különleges sugárzást is észleltek.
Az égitest ugyanis különféle rádiótartományú sugárzást bocsát ki.
Naprendszerünk erős magnetoszférával rendelkező bolygóinak (Föld, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) is van sugárzási öve, ezek szintén nagy energiájú részecskékből állnak.
Különös fények az égitest felszínén
A LSR J1835+3259 „neve” nem ismeretlen a csillagászok előtt, néhány éve ez volt az első Naprendszeren kívüli égitest, amelyen a sarki fényre utaló jeleket észleltek.
Bár jelen esetben csillagról beszélünk, mégis olyan jellegű sarki fényt találtak, amit a magnetoszférával rendelkező bolygók körül is előfordul.
E sarki fények keltették fel a gyanút és késztették további vizsgálatokra a szakembereket, majd e vizsgálatok nyomán született meg a Nature folyóiratban publikált eredmény is nemrégiben
– ezt a Kaliforniai Egyetem (Santa Cruz) ismertette.
Stabil mágneses tér tőlünk 18 fényévre?
A sugárzási övben a napszéllel érkező nagyenergiás részecskék találhatóak, amelyek a Föld mágneses mezejének csapdájába esve keringenek, két fánk alakú övezetben, egy külső, jórészt elektronokból, s egy belső, jórészt protonokból álló övbe rendeződve.
Míg az övek belsejében erős sugárzás honol, addig az alattuk lévő régiót, így bolygónkat is, védelmezik az űrből érkező nagyenergiás részecskéktől, a sarkvidékek kivételével.
Az ilyen sugárzási övek létrejöttéhez stabil dipólmágneses térre van szükség.
Ahhoz, hogy egy égitestnek mágneses tere alakuljon ki, a belsejében elég magas hőmérsékletnek kell uralkodni ahhoz, hogy elektromosan vezetőképes folyadék lehessen, a Föld esetében ez a vasmag olvadt része, a Jupiternél pedig a nagy nyomás és hőmérséklet hatására fémes fázisú hidrogén.
Földönkívüliek?
Aligha van szó arról tehát, hogy bármi is élne rajta, vagy a közelében, már csak az égitets jellegéből adódóan, hiszen egy csillagról beszélünk.
Ugyanakkor számos furcsasággal rendelkezik ami miatt jelentősen felkeltette a tudósok érdeklődését.
