Tényleg sikítanak a kiszáradó növények: tudósok vették fel a hangjukat – vigyázat, megrázó!
Áttörés: meghallgathatjuk, milyen a hangja a szárazságról és más stresszhelyzetről panaszkodó paradicsomnak, mivel izraeli kutatók felvételt készítettek róluk. A vegetáriánusok fejében komoly zavar fog keletkezni, egyre több kutatás van arra, hogy a növények is éreznek és kommunikálnak a külvilággal, “épp csak arcuk nincs”.
Izraeli kutatók 2019-ben publikálták először azt a tanulmányt, amelynek peer-reviewed (más kutatók által is ellenőrzött) változata idén március 30-án a Cell folyóiratban is megjelent és amelyben a stresszhelyzetet átélő növények kommunikációjáról számolnak be.
Megfigyeléseik szerint a növények, bár a legtöbb állattal ellentétben nincsenek hangképzésre alkalmas szerveik,
de mégis képesek bizonyos formában jelezni, ha negatív hatások érik őket, vagyis hangosabban “panaszkodnak”, mint azt gondolnánk.
Egyes állatfajok példányainak számára a világ tele lehet a hangoskodó növények zajával.
Vagyis az állatok egy része rendesen a szó szoros értelmében hallhatja ezeket.
Ők ugyanis a hanghullámok ultrahang tartományát, tehát a 20 kHz-nél nagyobb frekvenciájú hanghullámokat használják a jelek kibocsátására.
Az ember ezt ugyna nem hallja, de számos állat igen.
Az ember számára azonban most először konvertálták át a fül számára is hallható formába a tudósok.
Az eredmények nemcsak meglepőek de megárzóak is.
A paradicsom hangjait a Nature oldalán lehet meghallgatni.
A pattogást nagy valószínűséggel a növények xilém nevű szállítószövetei, pontosabban az abban rejlő nedvben folyamatosan keletkező, majd szétpattanó buborékok okozzák, amelyek megnövekedett mennyisége a kiszáradásra utalhat.
A hangok azonban nem csak a vízhiányos állapotot, hanem más stresszt okozó körülményt, például a metszést is jelezhetik, de ehhez a növények eltérő hangokat használnak, amiket a kutatók által betanított gépi tanulási rendszer egyértelműen el tudott különíteni egymástól.
A kísérlet során a nehéz helyzetben lévő növények mellett egészséges, problémamentes társaikat is monitorozták.
A kutatás eredményei bizonyítják, hogy a növények nem szenvednek némán, a megfigyelési módszerek pedig alkalmazhatóak lesznek gyakorlati körülmények között is, például üvegházakban termesztett paradicsomok és más növényfajták jóllétének biztosítására.
Egyúttal komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy érezhetnek-e a növények, vagy hogy mennyire tekinthetők összetett és érző életformáknak.
