Tudósok szerint katasztrofális folyamat zajlik a sarkvidéken: egyre többször esik az eső az Antarktiszon…
A nagy ütemű olvadást nagymértékben gyorsítja, hogy egyre gyakrabban esőzik havazás helyett a déli-sarkon.
Vészjósló adatok
A tudósok egy ideje figyelik az Antarktiszon zajló folyamatokat, és egyre inkább aggódnak.
Aggódnak azért, mert amit a kétezres évek óta ott lehet tapasztalni, az évről-évre egyre riasztóbb, és aggódnak azért, mert a folyamat visszafordíthatatlan dolgokhoz vezethet.
Az elmúlt években városnyi méretű jéghegyek szakadtak le a kontinensről, melyek olvadása felboríthatja az elkövetkező néhány évben a Golf-áramlatot.
Azonban egy ennél is látványosabb és félelmetesebb jelenséget is megfigyeltek.
Esőzés havazás helyett
Esőzések zajanak az Antarktiszon, azon a vidéken, ahol a bolygó leghidegebb pontjainak kellene lennie!
Az esőzések azért is ennyire tragikusak, mert ezek még jobban felgyorsítják a jég olvadását.
Sokkal gyakoribban lesznek az El nino jelenségek a jövőben, mivel az Antarktisz “kiesik a szerepéből” és már nem vesz részt a folyamatokban, mint egy hatalmas hűtőtest a Földgolyón.
Megemelkedő átlaghőmérséklet, felboruló klíma
Emellett az Antarktisz zöldülni is kezdett, ez pedig az ott a melegedő éghajlat hatására megszaporodó alga kolóniák miatt van.
Már 2016-ban is történtek ehhez hasonló, erre utaló jelek, és a felmelegedés mértéke mindig eddigi rekordot megdöntött.
Egyes helyein az Antarktisznak konkrétan melegebb volt, mint hazánkban, vagy Európában, ez akkor óriási hír volt, és az egész tudományos világ megdöbbent rajta.
A melegedő víztömegek az Antarktisz alól törnek be a jégpáncélba, ezzel gyakorlatilag elérve azt, hogy a jeges kontinens széthulljon, legalábbis a fedőréteg, ami jégből áll.
Nincs mit tenni, jön a klímakatasztrófa
Sokak szerint az emberiség egy komoly klímakatasztrófa elé néz, az Antarktisz hihetetlenül gyors olvadása miatt.
Ez a folyamat egy egyre gyorsuló vonathoz hasonlítható, amelybe szünetlenül lapátolják a szenet.
Ahogyan az ember sem képes azonnal megállítani a folyamatot, úgy a vonatot is hiába fékezik, hiába nem lapátolnak több “kakaót” a mozdonyba, idő kell, míg a felállás megváltozik.
Ez az időintervallum a tudósok szerint alig 3 év, vagy már annyi sem. Sokan annyira pesszimisták, hogy azt állítják: ha idén nem tesz valamit az emberiség, már csak a klímakatasztrófa mértékét lehet csökkenteni.
