Új világjárvány? Tízezrével öli az állatokat a vírus, ami az emberre is veszélyes lehet
Virológusok számoltak be a nagyon aggasztó felfedezésről. Elkezdett “hozzászokni” az emberhez?
A hírek egyre gyakoribb szereplője és ez aggasztó
A tudósok szerint nagy baj lehet, és az sem zárható ki, hogy ez fogja okozni a következő nagy világjárványt.
A madárinfluenzát okozó H5N1 a hírek egyre gyakoribb szereplője, hazánkban is időről időre felüti a fejét: vándormadarak testváladékaival érkezik, ha házi szárnyasokat fertőz, elővigyázatosságból a teljes állományt megsemmisítik.
Nagy dózisban ugyanis embert is megbetegíthet, illetve megvan az esély, hogy emlősállatba jutva új, akár ránk közvetlenül is veszélyes változata jön létre.
A gazdasági kár amit okoz már így is jelentős, mivel tízezrével kell miatta leölni az állatokat.
A Peruból érkező adatok sokkolóak
Peruból nemrég nagyon durva adatokat közöltek a kutatók, ami szintén aggodalomra adhat okot.
Az elmúlt hetekben mintegy 55 ezer madárral, pelikánokkal, sirályokkal, pingvinekkel végzett a H5N1, sőt, 585, madárinfluenzában elpusztult fóka tetemét is megtalálták.
A fókák emlős állatok és ez azért aggasztó, mert emlősállatokban gyakrabban megjelenve egyre nő az esély arra, hogy a madarakról egyre inkább az „szokik hozzá”, ami az embert is érintő új változatok létrejöttét segítheti.
A vírus elkezdett “hozzászokni” az emberhez?
Kemenesi Gábor virológus azt mondta, minél több a fertőzés, annál közelebb kerülhetünk a törésponthoz, mint ahogy az a koronavírussal történt.
Szerinte az eddigi adatok alapján a szóban forgó H5N1 genetikája ugyan nem változott, de a járványtana már igen, és ez figyelemre méltó.
Kemenesi hozzátette:
“Különböző okokból évente 20–50 alkalommal történik közvetlen átadás, az esetszám az elmúlt negyed század alatt sem érte el az ezret.”
„Baj” abból lehet, amikor a H5N1 magas patogenitású változata egy emberi és madárinfluenzára is fogékony emlősbe, például sertésbe jut, és az állat egyidőben emberi influenzával is megfertőződik.
A vírusok keverednek benne, és létrejöhet ránk nézve is fertőző változat.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vírus egyre gyakrabban és mind több helyen veti meg a lábát.
Tömegessége miatt nő az emlősre való fertőzés kockázata, így az ember érintettsége, illetve a tömeges emlősállat-fertőzések is a vírus nagyobb jelenlétének tudhatók be
– emeli ki Kemenesi Gábor.
