Múltidéző

10 megdöbbentő tény a karanténokról az emberi történelemből: ez most nagyon aktuális…

Már Mózes harmadik könyvében is van róla említés. Henry Gage áldásos tevékenysége pedig sokak halálát okozta, de ott van Tífuszos Mary esete, akinek a nyomában a halál járt, sokáig nem tudták, hogy miért..

Az alábbiakban a Múlt-kor.hu remekül összeszedett listáját láthatjuk.

Már Mózes idején is volt

Mózes harmadik könyvében már említést tesznek a karanténról, a leprával fertőzött embereket ugyanis elkülönítették az egészségesektől. A

Hirdetés

betegeket papok vizsgálták meg és ők döntöttek arról, hogy bizonyos idő után ki hagyhatja el a karantént.

Először lepránál rendelték el

Az írott források tanúsága szerint a történelem során legelőször a leprával fertőzött embereket különítették el az egészségesektől. Európában a 13. század elején egyes becslések szerint 19 ezer ilyen kolónia működött.

Karantén alatti saját fizetőeszköz

Egyes leprakolóniákban saját pénzt használtak. A hatóságok úgy gondolkodtak, hogy így csökkenthető a hivatalos fizetőeszközt használó egészséges emberek megfertőződése.

1348-ban volt az első bubópestis miatt felállított szervezett karantén

Az első szervezett, a bubópestis megfékezésére felállított karantént a velenceiek állították fel 1348-ban.

A velenceiek egyszerűen lezárták a kikötőt a keletről befutó hajók előtt, amelyeket vesztegzár alá helyeztek. A gyakorlatot hamarosan követte Raguza (ma Dubrovnik) városa is.

30 napos vesztegzárak

A velencei kikötőben feltartóztatott hajókat először harminc napos vesztegzárral sújtották, majd ezt az időtartamot 40 napra kiterjesztették.

A 40 napos elzárásból eredeztethető a karantén kifejezés is: az olasz „quaranta” szó ugyanis negyvenet jelöl.

Az első “szigetkórház”

Évtizedekkel később, 1403-ban a gyakorlatias velenceiek szintet léptek, és a kikötőkben veszteglő hajók helyett egy jobban ellenőrizhető területet jelöltek ki a fertőzőnek vélt betegeknek a Velencéhez közel fekvő Santa Maria di Nazareth szigetén, ahol egy kórházat hoztak létre.

Henry Gage “áldásos tevékenysége”, az első eltusolás

San Francisco 1900-1904 között sokat szenvedett a pestistől köszönhetően a kaliforniai kormányzó Henry Gage „áldásos tevékenységének”, aki félve, hogy egy komolyabb karantén tönkreteszi San Francisco gazdaságát és jelentős bevételkiesését okoz, minden erővel igyekezett szőnyeg alá söpörni az orvosszakértői véleményeket.

Hirdetés

A háborúk és a járványok terjedése

Az első világháborúra készülődő Egyesült Államokban komoly gondot okozott a nemi betegségek felbukkanásának gyakorisága a besorozandó férfiak között.

A hatóságok egy szövetségi rendelet útján megpróbálták rendbe tenni az ügyet, és közel 30 ezer, a kiképzőközpontok és toborzóirodák környékén dolgozó prostituáltat gyűjtöttek be, akiket rendszerint börtönökbe zártak, amíg átestek az egészségügyi szűrésen.

Tífuszos Mary esete

Mary Mallon, akit a sajtóban csak Tífuszos Maryként emlegettek, közel 26 évet töltött karanténban.

Mary jól szituált családok szakácsaként kereste a kenyerét az Egyesült Államokban 1900 és 1907 között, de ahová betette a lábát, ott az emberek hamarosan hastífuszos tünetekkel kerültek orvoshoz.

Később kiderült, hogy a kór forrása Mary, aki a fertőző betegség tünetmentes hordozójaként családról családra járva 51 embert fertőzött meg, akik közül hárman nem élték túl a kórt. Maryt 1938-ban bekövetkező haláláig karanténban őrizték.

Az AIDS “járvány”

A nyolcvanas évek közepére a nyugati világban tetőfokára hágott az AIDS-hisztéria.

Egy, az USA-ban végzett felmérés szerint a megkérdezett személyek 51 százaléka a HIV-fertőzöttek elkülönítése mellett voksolt, illetve jó ötletnek tartotta egy jól látható és könnyen beazonosítható tetoválás elhelyezését a fertőzött egyéneken.

Forrás: Múlt-kor.hu

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!