10 megdöbbentő tény a karanténokról az emberi történelemből: ez most nagyon aktuális…
Már Mózes harmadik könyvében is van róla említés. Henry Gage áldásos tevékenysége pedig sokak halálát okozta, de ott van Tífuszos Mary esete, akinek a nyomában a halál járt, sokáig nem tudták, hogy miért..
Az alábbiakban a Múlt-kor.hu remekül összeszedett listáját láthatjuk.
Már Mózes idején is volt
Mózes harmadik könyvében már említést tesznek a karanténról, a leprával fertőzött embereket ugyanis elkülönítették az egészségesektől. A
betegeket papok vizsgálták meg és ők döntöttek arról, hogy bizonyos idő után ki hagyhatja el a karantént.
Először lepránál rendelték el
Az írott források tanúsága szerint a történelem során legelőször a leprával fertőzött embereket különítették el az egészségesektől. Európában a 13. század elején egyes becslések szerint 19 ezer ilyen kolónia működött.
Karantén alatti saját fizetőeszköz
Egyes leprakolóniákban saját pénzt használtak. A hatóságok úgy gondolkodtak, hogy így csökkenthető a hivatalos fizetőeszközt használó egészséges emberek megfertőződése.
1348-ban volt az első bubópestis miatt felállított szervezett karantén
Az első szervezett, a bubópestis megfékezésére felállított karantént a velenceiek állították fel 1348-ban.
A velenceiek egyszerűen lezárták a kikötőt a keletről befutó hajók előtt, amelyeket vesztegzár alá helyeztek. A gyakorlatot hamarosan követte Raguza (ma Dubrovnik) városa is.
30 napos vesztegzárak
A velencei kikötőben feltartóztatott hajókat először harminc napos vesztegzárral sújtották, majd ezt az időtartamot 40 napra kiterjesztették.
A 40 napos elzárásból eredeztethető a karantén kifejezés is: az olasz „quaranta” szó ugyanis negyvenet jelöl.
Az első “szigetkórház”
Évtizedekkel később, 1403-ban a gyakorlatias velenceiek szintet léptek, és a kikötőkben veszteglő hajók helyett egy jobban ellenőrizhető területet jelöltek ki a fertőzőnek vélt betegeknek a Velencéhez közel fekvő Santa Maria di Nazareth szigetén, ahol egy kórházat hoztak létre.
Henry Gage “áldásos tevékenysége”, az első eltusolás
San Francisco 1900-1904 között sokat szenvedett a pestistől köszönhetően a kaliforniai kormányzó Henry Gage „áldásos tevékenységének”, aki félve, hogy egy komolyabb karantén tönkreteszi San Francisco gazdaságát és jelentős bevételkiesését okoz, minden erővel igyekezett szőnyeg alá söpörni az orvosszakértői véleményeket.
A háborúk és a járványok terjedése
Az első világháborúra készülődő Egyesült Államokban komoly gondot okozott a nemi betegségek felbukkanásának gyakorisága a besorozandó férfiak között.
A hatóságok egy szövetségi rendelet útján megpróbálták rendbe tenni az ügyet, és közel 30 ezer, a kiképzőközpontok és toborzóirodák környékén dolgozó prostituáltat gyűjtöttek be, akiket rendszerint börtönökbe zártak, amíg átestek az egészségügyi szűrésen.
Tífuszos Mary esete
Mary Mallon, akit a sajtóban csak Tífuszos Maryként emlegettek, közel 26 évet töltött karanténban.
Mary jól szituált családok szakácsaként kereste a kenyerét az Egyesült Államokban 1900 és 1907 között, de ahová betette a lábát, ott az emberek hamarosan hastífuszos tünetekkel kerültek orvoshoz.
Később kiderült, hogy a kór forrása Mary, aki a fertőző betegség tünetmentes hordozójaként családról családra járva 51 embert fertőzött meg, akik közül hárman nem élték túl a kórt. Maryt 1938-ban bekövetkező haláláig karanténban őrizték.
Az AIDS “járvány”
A nyolcvanas évek közepére a nyugati világban tetőfokára hágott az AIDS-hisztéria.
Egy, az USA-ban végzett felmérés szerint a megkérdezett személyek 51 százaléka a HIV-fertőzöttek elkülönítése mellett voksolt, illetve jó ötletnek tartotta egy jól látható és könnyen beazonosítható tetoválás elhelyezését a fertőzött egyéneken.
Forrás: Múlt-kor.hu
