2035: összeomlik a nagy korallzátony, 2070: odavész az egész amazonasi esőerdő
Egy új tanulmányban figyelmeztettek a legrosszabbra a kutatók a Nature Communications folyóiratban.
A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány készítői a bolygó több tucatnyi ökoszisztémájára vonatkozó adatokat elemezve jutottak arra a megállapításra, hogy a karibi korallzátonyok 15 éven belül összeomolhatnak, míg az amazonasi esőerdő fél évszázadon belül odaveszhet.
-írja a hgv.hu.
“Ezek erős üzenetek. Fel kell készülnünk a bolygónk ökoszisztémájában bekövetkező változásokra, amelyek a korábban elképzeltnél gyorsabb ütemben zajlanak le”
– mondta John Dearing, a Southamptoni Egyetem professzora, aki a tanulmány vezetője volt.
A szakemberek szerint noha puszta méretükből adódóan a nagyobb ökoszisztémák összeomlása hosszabb ideig tart, a lebomlásuk és végül az eltűnésük üteme jelentősen gyorsabb lehet a kisebb ökoszisztémákénál.
A londoni SOAS Egyetem (az Ázsiáról és Afrikáról szóló tanulmányok intézete), valamint az észak-walesi Bangor Egyetem kutatóinak közreműködésével készült tanulmány szerint ennek az az oka, hogy a nagyobb ökoszisztémákat alkotó alrendszerek és élőhelyek eleinte jóval ellenállóbbnak tűnhetnek, ám a fordulópont elérésével nagyon felgyorsulhat a leépülésük.
A szakemberek 42 ökoszisztémát – 4 szárazföldit, 25 tengerit és 13 édesvizit – tanulmányoztak, az apró tavacskáktól kezdve egészen a Fekete-tengerig.
A kutatók egy része szerint a tanulmány eredményei alátámasztják az ökoszisztémák megóvásának sürgősségét, ugyanakkor vannak olyanok is, akik megkérdőjelezik, hogy egy döntően tengeri, folyami vagy tavi ökoszisztémák adataira épülő tanulmány konklúzióját az Amazonas térségére is ki lehet vetíteni.
A Titkokszigete.hu már korábban is írt arról, hogy milyen nagy pusztulás ment végbe szerte a világban.
Ez különösen durván érintette az óceánokat, azon belül is például a Csendes-óceánt, melyből egyes jelentések szerint hiányzik az élővilág közel háromnegyede a túlhalászat és a szennyezés okán…
Az elmúlt pár évben több szonárképet is készítettek, és volt, hogy lemerültek a Csendes-óceán egyes régióiban az aljára.
Ott borzalmas látvány tárult a tudósok és búvárok elé.
A halott élőlények félig lebomlott tetemei egybefüggő szőnyeget alkottak… részben le sem bomlottak a bennük lévő műanyagoktól és tartósítóktól…
Nem ritka, hogy cápákon is daganatokat láttak, és néhány kifogott példány emésztőrendszere is ráktól burjánzott.
Ezekért az esetekért sokan szintén a vizek műanyag szennyezését teszik felelőssé.
A baj csak az – ha ez önmagában nem lenne elég baj nekünk – hogy a tengeri állatok, halak, rákok, tintahalak húsát az élelmiszeripar még így is feldolgozza, hogy sokszor rákos szöveteket tartalmaznak…
