Repedéseket fedeztek fel a téridő szövetén a kozmoszban: a kozmikus húrok bizonyítéka lehet?
A tudósok az univerzum eddigi egyik legnagyobb rejtéllyel állnak szemben.
A téridő tele lehet repedésekkel
Néhány tudós erősíthette meg most azt a korábbi sejtést, ami egy ideje tudományos és szakmai körökben már ismert volt.
Mégpedig az, hogy a téridő bizonyos repedésekkel lehet tele.
Ezeket a repedéseket azonban a modern tudomány és a technológia, mely rendelkezésünkre áll, egészen eddig nem volt képes mérni, vagy egyáltalán észlelni.
Pedig ezek jelenléte és pontos megértése az univerzum nagy rejtélyeinek megfejtéséhez vezethet.
A repedések ugyanis az Ősrobbanással kapcsolatosak.
Akkor jöhettek ugyanis létre, amikor a kozmosz fokozatosan hűlni kezdett a robbanást követően, és a világmindenség egyre hidegebb lett.
Kozmikus húrok nyomai
Néhány szakértő szerint ezen repedések, az úgynevezett kozmikus húrok nyomait ki lehetne mutatni a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban, egy új tanulmány alapján ugyanakkor a jelek túl gyengék ahhoz, hogy mai módszereinkkel észleljük őket.
Oscar Hernández, a McGill Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a kozmikus húrokat úgy kell elképzelni, mint egy befagyott tó jegén a töréseket. Bár a repedések jól láthatóak, a jég még stabil és biztonságos.
A jég olyan víz, amely fázisátalakuláson esett át
– mondta a kutató, hozzátéve, hogy a változás nem tökéletes, így kisebb hibák fordulnak elő az anyagban.
Hasonló módon a korai univerzum is fázisátalakulást tapasztalt.
A kozmikus húrok napjainkban vékony, de igen erős energiasávokként lehetnek jelen a világegyetemben.
A repedések azonosítása komoly hatással lehetne a fizikára, Hernándezék viszont úgy vélik, hogy távcsöveinek egyelőre nem elég fejlettek az észleléshez.
Éveken belül áttörés jöhet
Nyilvánvaló, hogy milyen nagy jelentősége lenne az egésznek.
Ha a kozmikus húrokat, a repedéseket mind meg lehetne tudományos vizsgálatokkal, vagy akár megfigyelésekkel erősíteni, az az univerzum egy újabb struktúrájába adna betekintést.
Egy olyan szintjére, ami egészen pedig nem tárult fel az emberiség előtt.
Nem csak a világ keletkezését, hanem magát az Ősrobbanást, vagy a Mindenségben mozgó részecskék viselkedését is jobban megérthetjük vele.
