Komoly bajban a világgazdaság. A vész elkerülhetetlen, szerinte sötét korszak köszönthet az emberiségre.
Robert Shiller Nobel-díjas közgazdász nagyon vészjósló pénzügyi próféciát tett közzé az emberiség számára.
Ha igaza lesz és ez megvalósul, akkor egy fekete korszak köszönthet az emberiségre.
A pénzügyi értelemben vett összeomlás ugyanis egyre biztosabb, hogy be fog következni és ez aligha elkerülhető – állítja.
Akár emelkedhetnek is a részvényárfolyamok, azonban a jelenlegi egy különösen nagy kockázatú pillanat a tőzsdei befektetések szempontjából, így érdemes lehet inkább kivárni
– véli a The New York Timesban megjelent írásában Robert Shiller, Nobel-díjas közgazdász.
Ennek oka, hogy a részvénypiacot nagyon túlárazottnak tartják a befektetők, historikusan nézve elképesztően drága is, miközben nagy esélyét látják egy krach lehetséges bekövetkezésének. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül bekövetezik egy összeomlás, de a kockázatok sokkal magasabbak a szokásosnál
– írja.
Shiller több olyan felmérésének eredményére hivatkozik, amelyeket az elmúlt évtizedekben fejlesztett ki és folytat le rendszeresen a befektetők körében, hogy egyrészt képet kapjon azok hangulatáról, másrészt megértse, milyennek látják a részvénypiaci befektetések várható megtérülését.
A Krach Bizalmi Index azt mutatja, az elmúlt hat hónapban átlagosan a válaszadók hány százaléka válaszolta azt, hogy ennek esélye 10 százaléknál kevesebb.
Augusztusban ez az index mindenkori mélypontjára, 13 százalékra esett, de szeptemberben sem volt magasabb 15 százaléknál, ami szintén extrém alacsony értéknek tekinthető.
Shiller szerint az intézményi befektetők körében magasabb volt a bizalom a piaccal kapcsolatban, náluk szeptemberben 24 százalék volt a mért érték, ami szintén kiugróan alacsony érték náluk.
Összességében ami lényeges, hogy a befektetők túlnyomó többsége szerint 10 százaléknál magasabb az esélye egy akár azonnali tőzsdei összeomlásnak, s ez jól jelzi, hogy eléggé aggódnak.
A válság jelei ellenére a részvénypiac rekordmagasságban van, s a részvények árazását egészen magas szintekig feszítik. Ez nagyon különbözik 2009 márciusától, amikor a részvények olcsók voltak és a piac aztán emelkedni kezdett.
Persze a bizalom hiánya és a magas részvényárfolyamok önmagukban nem fognak tőzsdekrachot okozni, ehhez más hatásoknak is fel kell lépniük – jegyzi meg a Nobel-díjas professzor.
Szerinte az, hogy a helyzet felületesen hasonlít a korábbi krachok előtti állapotokra, még kétesélyes lehet, és ösztönözheti is a befektetőket.
De ha valóban bekövetkezik az összeomlás, azt mindenki meg fogja érezni.
Több tízmillió család fog tönkremenni világszerte, rengeteg cég fog megsemmisülni, bedőlni, és nagy élelmiszerválságok is kialakulhatnak.
A mostani erősen kapitalista, sokkal globálisabb rendszer leállása nagyobb bajt okozna, mint egy hasonló válság mondjuk 30 évvel ezelőtt – teszik hozzá más szakértők.
