Baj van az Antarktiszon: 30 ezer földrengést észleltek sorozatban
Könnyen lehet, hogy egy katasztrofális eseményláncolat kezdete lehet.
A Chilei Egyetem kutatói több mint 30 ezer földrengést észleltek az Antarktisznál augusztus vége óta – írja az MTI. A szakértőket meglepte, hogy ilyen kiugróan fokozódott a térségben a szeizmikus aktivitás.
Az egyetemhez tartozó Országos Szeizmológiai Központ munkatársai arról számoltak be, hogy a jellemzően kissebb rengéseket, amelyek között egy 6-os erősségű is volt, a Bransfield-szorosban figyelték meg.
Ez egy 96 kilométer széles óceáni árok, amely a Déli-Shetland-szigetek és az Antarktiszi-félsziget között húzódik.
A szoros mellett számos tektonikus lemez és mikrolemez találkozik, ami folyamatos ütközéshez vezet, de az elmúlt három hónapban mégis szokatlanul felerősödött az aktivitás a régióban.
A fokozódás főleg szeptemberben jelentkezett, amikor egy nap alatt több mint ezer rengést dokumentáltak.
Az események olyan gyakorivá váltak, hogy a szoros, amelynek szélessége évente 7-8 milliméterrel növekedett, most egy év alatt 15 centimétert nőtt.
Sergio Barrientos, a csapat tagja szerint ebből arra lehet következtetni, hogy felgyorsult a Shetland-szigetek elszakadása az Antarktiszi-félszigettől.
Raul Cordero, a Santiagói Egyetem klímatudósa szerint egyelőre nem világos, hogy a földrengéseknek milyen hatása lehet a térség jégtakarójára.
Mint mondta, egyelőre nincs rá bizonyíték, hogy az ilyen szeizmikus aktivitásnak jelentősen befolyásolná jégsapkák stabilitását.
Lényegében pedig egy globális katasztrófát előidéző eseménysor kezdete is lehet.
Az Antarktisz lassú, de teljes szétesése ugyanis komolyan megváltoztatja a klímát, végső soron a Föld éghajlatát.
Ez már nem elméleti probléma, ez már a hétköznapjainkban a jelenben történik- hívták fel a figyelmet a kutatók.
