Gálvölgyi János: “Megtanulhatnánk már, mert megmondták nekünk, hogy mindenki annyit ér amennyije van.”
“Az én adómból a rendőr azzal tölti az idejét, hogy felsőbb utasításra hajléktalant zaklat.
A bíróság az én pénzemből meg gyorsítottan elítéli, de az igazi bűnre nincs kapacitásuk…
Életvitelszerűen a közterületen tartózkodni bűn.
Életvitelszerűen a közvagyont lopni megengedett. A palota ablakából üldözni a szegénységet az rendben van.
Megtanulhatnánk már, mert megmondták nekünk, hogy mindenki annyit ér amennyije van.
Olyan világot szeretnék, ahol a politikus a példamutatásával akar hatni, nem megfélemlítéssel és embertelenséggel.
Ahol az állampolgár a lelkiismeretére hallgat nem a gyávaságára.
Ahol senki sorsa nem dől el azzal, milyen anyagi körülmények közé születik.
És mindenki annyit ér, amennyije a fejében és a szívében van. “
Gálvölgyi János
