Így dolgoztatnak fiatal gyerekeket Indonézia dohányültetvényein: a borzalom, amiről nem tud a világ
Ezek a képek valahol fel kellene hogy ébresszék az egész világot…
Erről alig tud valamit a nyugat, pedig a szemünk előtt zajlik
Lényegében egy olyan status quotól van szó, amiről mindenki tud, mégsem tud róla senki.
Egy jogvédő csoport tárta fel, hogy nagyon gyakran egyes indonéz dohányültetvényeken gyerekeket alkalmaznak munkaerőnek.
Ráadásul olyan körülmények között zajlik mindez, hogy a rabszolgamunka szó rá még dicséret is lenne.
Valójában a nagy dohányipari válallatok midnerről bizonyosan tudnak, mindössze félrenéznek, mintha nem láttak volna semmit…
Ez a hallgatás teszi őket cinkossá ezeknek a gyerekeknek a kihasználásában.
Az már egyre inkább köztudott, hogy a keleti országokban, főleg az arab világban a nők jogai a földbe vannak tiporva, és tulajdonként kezelik őket.
A legszívszorítóbb azonban mindig is a gyermekek sorsa volt. Ha hisszük, ha nem, még ma is vannak olyan területei a bolygónak, ahol annyira sem tisztelik őket, hogy felneveljék őket.
Egy világ, melyet nem akarnak hogy láss
Mi is történik ebben a világban, melyet nem kívánunk senkinek? A gyerekeket napszámban alkalmazzák, már egészen fiatal, néhány éves kortól.
A kapa, kasza, egyéb szerszámok és eszközök gyakori segédeszközeik, és van olyan, hogy el sem bírják ezeket, mégis meg kell szokniuk a velük való munkát.
Ezeken a dohányültetvényeken gyakran több ezer gyermek dolgozik reggeltől estig, vagy váltásban.
A HRW (Human Rights Watch) jogvédő csoport megmutatta, milyen is az élet ezeknek a gyerekeknek a számára, és elkeserítő képeket közöltek.
Az egészben az a legszörnyűbb, hogy a gyerekeket mérgezik is, és erről tudnak azok, akik dolgoztatják őket.
18 év alattiakat tilos dolgoztatni az ottani törvények szerint, ennek ellenére rengeteg a 15 év alatti gyermek, de sok olyan van, aki a 10 éves kort sem éri el.
Veszélyes anyagokkal dolgoztatnak 15 év alattiakat
Az már csak “hab a tortán”, hogy a dohányültetvények eleve veszélyes helyek. Rengeteg egészségkárosító anyaggal kell dolgozniuk ezeknek a gyerekeknek, például magával a dohánnyal is ugyebár.
És akkor ott van még a gyakran 8-12 órás munkarend, vagy az égető napon való robotolás, kapálás, amitől nem ritka, hogy napszúrást kapnak.
Az is gyakori, hogy az ültetvényeken használt rovarirtók miatt betegedik meg valaki, aki helyére azonnal új gyermeket “tesznek”.
Rengetegen szoktak rosszullétekről beszámolni, gyakran szédülnek, vagy hánynak.
Halálos függőségek
Egyes becslések szerint legalább 5-600.000 ilyen ültetvény van szerte az országban.
Szorozzuk meg ezeket ültetvényenként úgy több száz gyerekkel minimum… a pontos számot talán soha nem hozzák nyilvánosságra, lehet hogy nem is baj, mert frászt kapnánk!
Az itt dolgozó gyerekek közül nem ritkán kezdenek már 18 éves koruk előtt dohányozni, mivel nikotinnal is dolgoznak, ez beépül a szervezetükbe a munka során, függőséget okozva.
A gyerekek pedig nap mint nap érintkeznek velük, általában napi 10-12 órán át is.
A jogvédő szervezet kutatásaiból az is kiderült, hogy egyes dohányipari cégek vagy tudnak a dolgokról, de szándékosan szemet hunynak felette, vagy kifejezetten előnyben részesítik a gyerekmunkásokat.
Elvégre profitjuknál vannak, és amíg a negyedéves pénzügyi jelentések pluszban vannak, addig nem érdekük a változás, jól van ez így – gondolják…