Magyar hősök mentették meg a nemzet aranytartalékát: az aranyvonat hőseire senki sem emlékszik
Nem sokon múlt, hogy mint sok más ország aranytartaléka, a magyar is odavesszen, de a banki alkalmazottak hősies banki alkalmazottak ellenálltak Szálasi parancsának és a német tisztek próbálkozásainak.
Még mindig nem ismerik eléggé azoknak a hősöknek a nevét, akiknek tulajdonképpen azt köszönhetjük, hogy magyar nemzeti aranytartalék megmenekült és nem vált kisemmizetté Magyarország.
Ma van a 78. évfordulója annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank több mint 30 tonnás aranykészletét a nyilasoktól, a náciktól és a Vörös Hadseregtől megmentő szerelvény, az Aranyvonat Fertőboznál átgördült a határon.
A magyar kormány legnagyobb szabású mentőakciója volt ez a nemzet kincseinek megmentésére.
A magyar történelem alakulását nagyban meghatározó vállalkozásról méltatlanul keveset írnak, pedig iskolákban kellene tanítani.
A szovjet hadsereg viharos gyorsasággal közeledett Budapest felé.
A kormány úgy döntött, hogy az MNB értékeit ki kell menekíteni az országból, mielőtt hadizsákmánnyá válnak
-írja az Index.
Így került Magyarország teljes aranytartaléka előbb Veszprémbe, majd onnan az Ausztriába induló vonatszerelvény vagonjaiba az ezüsttartalékkal, a Magyar Királyi Posta bélyeggyűjteményével, I. Mátyás Corvináival, a teljes pengő-bankjegykészlettel, valamint a Szent Koronával.
AZ ELSŐ KIJELÖLT CÉLPONT A STÁJERORSZÁGI VORAU VOLT, MINTEGY HÚSZ KILOMÉTERRE A MAGYAR HATÁRTÓL.
Jankovics László, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója hősiességét fontos külön kiemelni ebben az egészben.
Jankovics ragaszkodott ahhoz, hogy a lehető legnagyobb számú banki személyzet, 250 fő – plusz a családtagok, összesen 400-an – kísérje a szállítmányt. Ők mindannyian önként vállalták, hogy családtagjaikkal együtt kitelepülnek Ausztriába.
Ők voltak azok a névtelen hősök akik ellenállva Szálasi ferenc parancsának és a német tisztekek is folyamatosan őrizték a nemzet aranytartalékát.
A szerelvény Fertőbozon, Soprontól 10 kilométerre megállt, mert elhúzódtak a tárgyalások a német kormánnyal. Hat hétig várakoztak Fertőbozon, sokszor mínusz 20 fokos hidegben, a karácsonyt is ott ünnepelték meg.
- január 15-én megszületett az államközi megállapodás a Magyar Nemzeti Bank Németországba telepítéséről. Az Aranyvonat tovább indulhatott Felső-Ausztriába, amely ekkor a Német Birodalom része volt. Így hazánk teljes aranytartaléka az utolsó pillanatban, január 23-án kijutott az országból.
AZ ÚJ ÚTI CÉL VORAU HELYETT A HATÁRTÓL JÓVAL TÁVOLABB FEKVŐ, ÉS EZÉRT BIZTONSÁGOSABBNAK ÍTÉLT HELYSZÍN LETT, SPITAL AM PYHRN FELSŐ-AUSZTRIÁBAN.
A hegyek között megbúvó kis településnek vasútállomása volt, és a kolostorépületben irodát is tudtak biztosítani a tisztviselőknek.
Az értékeket a templom úgynevezett csontkamrájában, vagyis a kriptában helyezték el. A falu lakóházaiban biztosítottak szállást a családoknak.
A bank gondoskodott róluk, minden délben jött egy kocsi, ami hozta nagy kondérokban az ebédet.
1945 áprilisában Temesváry László kiutazott Spital am Pyhrnbe, és utasította a bank vezetőit, hogy azonnal kezdjék meg az arany elszállítását egy salzburgi sóbányába. Erre a célra még külön vagonokat is hozatott Spitalba.
JANKOVICS TUDTA, HA AZ ARANYAT ELSZÁLLÍTJÁK, AZ VÉGLEG A NÉMETEK KEZÉRE KERÜL. EZÉRT MEGTAGADTA TEMESVÁRY UTASÍTÁSÁT.
Erre Temesváry azonnal nyugdíjaztatta Jankovicsot, és kinevezte helyette Kotelly Istvánt vezérigazgatónak. Cottely azonban egy véleményen volt Jankoviccsal. Hogy az arany ne kerüljön német kézre, titokban saját akciót tervelt ki a bank vezetőségével.
- május 4-én angolul tudó önként jelentkező munkatársakat keresett egy roppant veszélyes küldetés végrehajtására. El kellett menniük még azon a napon Salzburgba, hogy felvegyék a kapcsolatot az amerikai katonai parancsnoksággal. Át kellett adniuk egy levelet, amelyben az állt, hogy megőrzésre rájuk bízzák a 30 tonna aranyat, az ország teljes aranykészletét. A veszélyes feladatra Tarnay Frigyes főellenőr és Tuboly József, a bank két munkatársa jelentkezett.
Az amerikaiak kérésére júniusban egy négytagú küldöttség – benne Tarnay – Frankfurtba utazott, hogy a magyar bankárok segédkezzenek a leltározásban.
És az arannyal mi történt? Nagy Ferenc miniszterelnök Harry Truman elnökkel folytatott tárgyalásai eredményeképpen az aranytartalék 1946 nyarán maradéktalanul visszakerült Magyarországra.
Ez nagy dolog volt, mert még az úgynevezett győztes országok, például Csehszlovákia is csak részben kapták vissza az aranytartalékjukat.
Az aranyvonat utasait, a harminc tonna arany megmentőit itthon bűnözőkként kezelték, a szerencsésebbjét „csak″ B-listázták, azaz elbocsátották, de sokakat meghurcoltak, börtönbüntetésre ítéltek.
Csaknem fél évszázadon át kegyvesztettek voltak, a rendszerváltásig nem is mertek az Aranyvonatról beszélni.
