A NASA szerkezete képes lehet visszatekerni az univerzum óráját – döbbenetes felfedezések jönnek
Az egész világunkat és a mindenségről, térről és időről alkotott képünket alapjaiban formálhatja át.
Új szimuláción látható, hogy hogyan tekeri majd vissza a NASA 2027-ben induló Nancy Grace Roman űrteleszkópja a kozmosz óráját, oly módon tárva fel a világegyetemünk fejlődését, ami eddig nem volt lehetséges.
Hatalmas égterületek gyors feltérképezésével fog segíteni megérteni, hogyan vált az univerzumunk a kezdeti töltött részecskék óceánjából a ma látható bonyolult kozmikus hálózattá.
Aaron Yung, a kutatás vezetőjének elmondása szerint a Hubble és James Webb űrteleszkópok különböző csillagászati objektumok közeli és alapos vizsgálatára lettek tervezve, így, mondhatni, apró lyukakon keresztül kémlelik az univerzumot.
A nagyobb skálájú kozmikus kérdések megoldásához viszont olyan távcsövekre van szükség, amelyek jóval nagyobb látómezejűek.
A Roman-űrteleszkópot pontosan erre tervezik.
Az új űrteleszkóp nagy látómezejét a Hubble széles hullámhosszú érzékenységével és a Webb részletes elemzéseivel összekombinálva az eddigi legteljesebb képet nyerhetjük majd a világegyetemünkről.
Ez az egész tényleg olyan lesz mint egy időutazás, nem csak átvitt értelemben, ugyanis a kozmosz legkorábbi szakaszai is “láthatóvá válnak” számunkra.
Vagyis képesek lehetünk végső soron egy ponton túl majd azt is vizsgálni, hogy mi volt az ősrobbanás pillanatában, vagy akár azon is túl.
A tudósok ígérete szerint így közelebb kerülünk a galaxisok keletkezését hajtó fizika, a sötét anyag és még sok más rejtély megfejtéséhez is.
Vissza tudnánk tekerni az univerzum kozmikus óráját, valami teljesen más tárulna a szemünk elé.
Forrás: NASA’s Goddard Space Flight Center és A. Yung
A szimulált univerzumot oldalról bemutató animáció, rajta minden pont egy a tömegével arányosan fényes galaxisnak felel meg.
Az univerzum különböző időpontjaiban készített ,,szeletekből” összeilleszthető lesz, hogy hogyan fejlődött az univerzum a ma látható hálós szerkezetűvé.
Az új Roman-űrtávcső a Hubble-nél ezerszer gyorsabban lesz képes feltérképezni az égboltot.
Ezt az űrteleszkóp strapabíró szerkezete, gyors forgathatósága és nagy látómezeje teszi majd lehetővé; így gyorsan tud majd ugrálni az egyik kozmikus célpontról a másikra.
Végső soron ténylege lénk tárulhta a mindenség kezdete, legalábbis nagyon közel kerülhetünk annak megfejtéséhez, hogyan alakult ki a világegyetem.
