“Házi” koronavírus ellenszerek: a tudomány is igazolta a hatásukat
Ma már a tudósok is egyetértenek ezeknek a “házi ellenszereknek” a hatásában, tanulmányok bizonyítják!
D-vitamin
A D-vitamin talán a legfontosabb. Több tanulmány kimutatta és a tudósok is konszenzusra jutottak abban, hogy ahol alacsony volt a D-vitamin bevitel, azokban a régiókban és társadalmakban jóval nagyobb volt a halálozási arány.
A D-vitamin ugyanis képes a szervezetnek segíteni a koronavírus elleni harcban.
Egyes kutatások még azt is felvetik, hogy kisebbe eséllyel fertőződünk meg, ha elég D-vitamint szedünk, de a betegség súlyosságát minden kétséget kizáróan csökkenti.
A D-vitamin működési elvéről írtunk már itt korábban.
Szájvíz
Pár hete, hónapja robbant a hír, hogy a szájvizek egyes esetekben képesek voltak “kiölni” a koronavírust a nyálkahártyából.
A szájvíz hatásairól és a hozzá kapcsolódó megdöbbentő tudományos eredményekről itt is írtunk már.
Az amerikai Penn State Orvostudományi Főiskola kutatása szerint a szájvíz hatástalanítja a koronavírust.
Vagyis képes kvázi “kimosni” a szervezetből, és ez egy óriási áttörést hozó felfedezés lehet.
A Journal of Medical Virology című folyóiratban bemutatott kutatási eredményekből kiderült, hogy az egyszázalékos babasampon-oldatok, amelyeket az orvosok gyakran használnak az üregek öblítésére 99,9 százaléknál nagyobb arányban hatástalanították a koronavírust két perccel az után, hogy azzal érintkeztek.
Több szájvíz és toroköblítő szintén hatékony volt a fertőzőképes vírus hatástalanítására.
Ecet
A legújabb vizsgálatok szerint az ecet is hatásos lehet a koronavírus ellen.
Közismert, hogy az ecetet már az ókorban is használták Egyiptomban és Babilóniában éppúgy, mint Perzsiában, és nem csak az élelmiszerek tartósítására: a leginkább borból készített ecetet az idők emlékezete óta a legszélesebb spektrumú medicinaként vetették be a fogamzásgátlástól a köhögéscsillapításon át a sebgyógyításig.
Az ecet olyan bioaktív tulajdonságokkal bír, amiket nem feltétlenül kell leírni a fertőzések gyógyításában.
Egyes kutatók a koronavírusok korábbi vizsgálatával azt állapították meg, hogy az ecetsavas közeg negatív hatással van a glikoprotein tüskék és a sejten belüli endoszómák kapcsolódására, míg egyéb kutatások a világot ezelőtt bő tíz évvel megrémítő H5N1 madárinfluenza-vírus esetében mutatták ki az ecet antivirális hatását.
Olasz kutatók idén tavasztól a fentiek ismeretében a SARS-CoV-2 esetében vizsgálták, hogy a felső légúti megbetegedések tradicionális kezelése során bevetett híg ecetes inhalálás hatékony-e a COVID-19 betegség enyhébb lefolyású válfajaival járó tünetek enyhítésére.
A preprint formában még a nyáron publikált tanulmány szerint ehhez a PCR-tesztelés során pozitívnak talált, tünetmentes vagy enyhe tünetekkel küzdő fertőzöttek orrnyálkahártya-mintáit használták.
A laboratóriumi sejttenyészeteket 0,34 százalékos ecetes oldat 37, illetve 45 Celsius-fokos gőzével kezelték.
Kiderült, hogy az ecetes inhalálást imitáló beavatkozással csökkent a vírus replikációja a fertőzött sejtekben, magasabb hőmérsékleten pedig részben sikerült a kórokozók inaktiválása is.
