CímlapsztorikÉrdekes világMúltidéző

Kossuth Lajos mennydörgő hangja az első magyar fonográf felvételen – a hideg kiráz majd! – videó

A szenzációs felvételt végül két pesti vállalkozó rögzítette egy fonográffal, amelyet nem sokkal ezelőtt négyezer forintért vásároltak Amszterdamban. Tényleg velőtrázó!

1890. szeptember 20-án rögzítették Kossuth apánk beszédét.

1890-ben nagy ünnepre készültek Aradon, nevezetesen arra, hogy felavassák az Aradi vértanúk szobrát.

Hirdetés

41 évvel a szabadságharc bukása és 23 évvel a kiegyezés után a nemzet újabb lépést szeretett volna tenni a megbékélés felé.

Legalábbis több hivatalos lap akkoriban a „kibékülés ünnepeként” emlegette a nagy eseményt.

Természetesen az évtizedek óta emigrációban élő Kossuth Lajost is meghívták az ünnepségre, aki viszont elutasította, hogy megjelenjen a ceremónián.

A negyvennyolcas események nagy irányítója soha nem fogadta el a kiegyezést, azt egy hibás konstrukciónak tartotta, amellyel a magyarok elkötelezték magukat egy haldokló birodalommal.

Kossuth a nagy dobbantás után soha többet nem lépett magyar földre, majd csak 1894-ben láthatta őt a nemzet, koporsóban.

1894. április 1-jén a főváros díszpompás temetést tartott a tiszteletére, a megemlékezésen közel félmillió ember kísérte utolsó utjára a magyar függetlenség szimbolikus alakját.

Kossuth azonban abba belement, hogy felvegyék az avatásra szánt beszédét.

A szenzációs felvételt végül két pesti vállalkozó rögzítette egy fonográffal, amelyet nem sokkal ezelőtt négyezer forintért vásároltak Amszterdamban.

A nemzeti kincs megmentését a Széchényi Könyvtár Zeneműtárának egykori vezetője, dr. Kecskeméti István kezdeményezte az 1960-as évek végén.

Hirdetés

A munka oroszlánrészét Sztanó Pál, az MTA Zenetudományi Intézetének hangmérnök-munkatársa, az utómunkálatokat pedig Újházy László hangmérnök végezte, akinek további restaurációja a beszéd érthetőségét nagyban javította.

Íme a felvétel, amitől ki fog rázni a hideg: maga a TÖRTÉNELEM szólal meg benne:

A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!”

– Kossuth Lajos, Torino, 1890. szeptember 20.

A tollat úgy szólván csak halálos ágyán tette le. Utolsó sorai Iratai V. kötetének 229-31. lapjain jelentek meg:

„Nem a Habsburg-háznak, hanem az osztrák császári és magyar királyi méltóság egy személybe kumulációjának vagyok ellensége; ennek igenis, bár tehetetlen, de megtörhetetlen, de hajthatatlan ellensége vagyok és maradok mind halálomig”.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.