Érdekes világ

Ha olyan fene nagy „víznagyhatalom” vagyunk, akkor miért nem folyik víz a csapból?

Olvasd végig, mert akkor is érint, ha nem solymári vagy!

Sokan úgy képzelik, hogy Magyarországon végtelen vízkészletekkel rendelkezünk és ahol éppen nem folyik egy Duna méretű folyó a felszínen, ott a felszín alatt hatalmas barlangokban több ezer éves kristálytiszta víz csörgedez.

Csak le kell hajolni érte és egészségünkre! Mint valami idióta ásványvíz reklám, épp csak a vízitündérek hiányoznak a képből.

Hirdetés

Nos, ez a legkevésbé sem fedi a valóságot. Bár kétségkívül akad néhány karsztvízbázis, amelynek vize ivóvíz minőségű, ez messze nem mondható általánosnak. És bizony azért van még egy meglehetősen nagy ugrás a történetben amíg ez a víz eljut az otthonodig. Ha eljut…

2022 június 29-én a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. ellátási problémák miatt ivóvízkorlátozást rendelt el Üröm, Pilisborosjenő, Solymár, Pilisszentiván, Budakalász, Pomáz, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár és Csobánka településeken.

A helyzet ezt követően tovább romlott. Solymáron folyamatos, Üröm és Pilisborosjenő településeken pedig több alkalommal átmeneti ivóvízhiány alakult ki, több ezer háztartás teljesen hiábavalóan nyitogatta a csapot.

Pár nappal később e településekhez csatlakozott Szentendre is. Tavaly szinte pontosan azonos időszakban, június végén, ugyanezeken a településeken alakult ki vízhiány. De miért pont itt?

A probléma háttere meglehetősen összetett. Első gondolatra az éghajlatváltozásra mutogathatnánk, tök kényelmes arra hárítani minden felelősséget, de a valóság az, hogy a száraz és forró időjárás csupán a szikra, amely a problémát kirobbantotta. Kétségtelen, hogy egy meglehetősen hosszú aszályos időszakban vagyunk, hiszen több mint egy éve kisebb megszakításokkal, de szinte folyamatos a csapadékhiány Magyarországon.

Ez pedig – különösen egy ilyen hőhullámmal párosulva – jelentősen megnöveli az öntözési vízigényeket, amelyet sajnos még mindig nagyon sokan ivóvízzel elégítenek ki. Ez azonban még nem vezetne közvetlenül vízhiányhoz (majd fog), hiszen az ország más településein is tapasztalható a megnövekedett ivóvízfogyasztás.

Az érintett települések a budapesti agglomerációban helyezkednek el és az utóbbi időszakban népszerű dolog lett odaköltözni. Statisztikai adatok alapján az utóbbi évtizedekben mintegy 300-400 ezer ember költözött ki és telepedett le a régióban.

Ez logikusan a vízfogyasztás folyamatos emelkedésével járt, amivel az infrastruktúra nagyon nem tudott lépést tartani, hiszen egyáltalán nem erre tervezték.

Fejlesztésre pedig nem jutott pénz. Nem csak itt, máshol sem. A víziközmű szektor mára egy rendkívül veszteséges ágazattá vált, aminek elsődleges okai a 2012-ben befagyasztott vízdíj, a közműadó és a folyamatosan emelkedő energiaárak.

Hirdetés

A közműhálózatok fejlesztése az elmúlt tíz évben a legtöbb helyen elmaradt és hiába kongatták a vészharangot a hozzáértők, a téma nemes egyszerűséggel a szőnyeg alá lett söpörve.

A szükséges finanszírozás hiányában nem épültek új víztározók, nem történt érdemi hálózatrekonstrukció és mára eljutottunk oda, hogy Magyarország jelentős részén az ivóvízhálózat állapota kritikus.

A bomba pedig ott robbant először, ahol a növekvő lélekszám miatt jelentősen megnőtt a vízigény.
Azért a fogyasztói magatartással is van ám baj rendesen.

Katasztrofális az ivóvízhez való hozzáállásunk. Pazarló módon használjuk az ivóvizet, olyan nagy vízigényű tevékenységre, mint a kert öntözése, az autómosás, vagy a medencében való pancsolás.

Az elmúlt években megjelentek az 5-10 m3 térfogatú medencék, amelyeket néhány tízezer forintért utánad dobnak a boltban.

A medencékhez azonban nem adnak megfelelő vízkezelési szaktudást, ezért a feltöltött medence vize jó eséllyel rövid úton berohad, elszaporodnak benne az algák, a baktériumok és jöhet a teljes vízcsere. Minden hazai medence néhány hetente újratöltve a szezon végéig, az annyi mint… sok.

Nagyon sok. Igazából szerintem nincs a medencékkel akkora baj, nyilván jól esik belecsobbanni a gyerekek mellé egy forró nyári napon.

A baj az, ha le kell cserélni a vizét a jövő héten. Illetve ha már mindenképpen muszáj ivóvízzel feltöltened a medencét, akkor kelj fel hajnalban, vagy állíts be egy időzítőt, mert ilyenkor a legkisebb a vízigény és nem más poharából veszed el a vizet. A kert locsolása detto.

Apropó kert. A klímaváltozás közepén tényleg a rövidre nyírt angol pázsit a legjobb választás, amit infúzióra kell kötni és naponta kétszer locsolni, hogy ne égjen ki holnapra?

Ennél jobb ötletnek tűnik szárazságtűrő fákkal árnyékolni a kertet, ritkábban nyírni a gyepet, és hanyagolni a térkövet, ezáltal nagyban javítva a helyi mikroklímát. Így öntözővízből is kevesebb kell majd. Ami pedig lehet összegyűjtött esővíz is, ingyen van és lehet, hogy nem lesz elég a következő esőig, de egy ideig kitart és addig sem a drága csapvíz fogy.

Szóval ezek az okok. És nem, nem az ukrán háború…

Az pedig, hogy nálad még van víz, semmiképpen nem jelenti azt, hogy jövő héten is lesz. Vagy jövőre.

Szemléletváltás kell és kész, lakossági és kormányzati szinten egyaránt. Nem lehet tovább várni, már tegnapra is régen késő.

Mert amíg azt figyeljük, hogy mely országok keverednek háborúba a víz miatt, addig a konfliktus kipattan itthon, a “víznagyhatalom” kellős közepén, Solymár és Pilisborosjenő között…

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partner oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.