Hazánkban kísérleti jelleggel titokban végeztek mérgező fluorid kísérleteket – ijesztő beszámolók láttak napvilágot!
“Fogaink felületén gödörszerű mélyedések, árkok keletkeztek.Tanulmányi átlagunk romlott,gyakrabban voltunk betegek…”
Titkos fluorid kísérletek világszerte
A fluoriddal kapcsolatban az elmúlt években rengeteg különféle összeesküvés elmélet született már.
Azt azonban kevesen tudják, hogy ezek némelyikének bizony volt némi alapja.
A fluorid bár hasznosnak bizonyult és kis mennyiségben valóban javított a fogak minőségén, nagyon könnyen túl lehetett lépni a napi megengedett adagot, ami már éppen ellenkező hatású volt.
Ennek ellenére erről hosszú időn át hallgattak, pedig évtizedeken át tisztában voltak vele.
Kétes hatás, vegyi méreg?
Kétes hatása volt például a csontok fejlődésére, vagy a fogakra. Nagyobb mennyiségben – ami 14 mg – már károkat okozhat a csontokban és fogakban, sok esetben sárgás, töredező fogakat eredményez.
Hazánkban is zajlottak kísérletek?
Többek között a konteo.blogrepublik.eu erről a témáról szóló bejegyzése alatt is megjelentek érdekes beszámolók.
Az egyik szemtanú, aki saját maga is kísérleti nyúlnak érezte magát így utólag, így írt:
“Mohács mellett, Bárban kísérletileg adagolták a fluoridot ivóvízhez.Valakik ezért PÉNZT kaptak.
Az iskolás gyermekeket szervezetten vérvételre hordták tanórák helyett,hogy milyen hatása van a fluoridnak.Borzasztó ronda sárga fogaink lettek,utáltam a véradásokat.
Nem tudtam meg, hogy milyen eredménnyel járt a kísérlet,de nagyon utáltam.
Fogaink felületén gödörszerű mélyedések,árkok keletkeztek.Tanulmányi átlagunk romlott, gyakrabban voltunk betegek.
A fogkrémbe és ivóvízbe kevert fluoridot a II. Világháborúban a rabok sterilizálására és megszelídítésére használták valamint patkánymérgek készítéséhez.
Szerintem minket kártérítés illet meg.”
Találunk más beszámolókat is, többen is írtak arról, hogy hivatalosan soha be nem ismert próbák zajlottak ezzel az anyaggal.
“Ez így igaz, általános iskolában mi is kaptuk a fluoridos tablettákat (két kicsi sárgásfehér tabletta volt) és felügyeltek a tanárok, hogy be is vegyük. A tízóraiszünetben kaptuk.
Egy párszor be is vettem, aztán szólt a padtársam, hogy ez nem jó, mert neki azt mondták otthon, hogy ez méreg (hisz patkányméregként is használják).
Nagyon megijedtem és csak ekkor meséltem el otthon, hogy valami fluoridos tablettát adnak nekünk az iskolában. A szüleim erről addig semmit sem tudtak.
Ez az egész kb. 87-89 körül lehetett.”
-írja Csilla.
